A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

hogy az épületért anyagi kárpótlást nem kér, hanem ,,e helyett azt kívánja, hogy a keszthelyi szülők gyermekei neveltetésének megkönnyítésére a gimnáziumot líceummal egészítsék ki".

76 1810-ben a helytartótanács elé terjesztik azt a szándékát, hogy a keszthelyi gimnáziumot líceum felállításával teljessé kívánja tenni, említvén, hogy a líceumban logikát, erkölcstant és történelmet a keszthelyi gimnázium tanárai adják elő, matematikát, gazdaságtant és természetrajzot a Georgikon tanárai. Festetics György magának tartja fenn a tanárok kinevezési jogát, lehetőleg katolikusokat alkalmaz, de protestáns tanár kinevezésének a lehetősége sem lehet tiltott. A líceum tanárainak engedélyezi könyvtára használatát. Beleegyezik abba, hogy a líceum tanárai a tankerületi főigazgató felügyelete alatt álljanak.

77 Keszthelyi líceuma 1818-ig állt fenn, mikor a király a magánlíceumokat megszüntette. Döbrentei Gábor írja,

78 hogy Festetics Györgynek soproni tartózkodása során gondja volt az ottani evangélikus líceumban tanulók „magyar társasága" iránt. A vallás sem tanulónál, sem tanárnál nem játszott tehát szerepet, a lényeg a magyarság volt. Tegyük ehhez hozzá, hogy jobban tudjuk értékelni, 11. József türelmi rendelete 1781. október 25-én szabályozta csak az „akatolikusok" jogi helyzetét, de egyes pontokban fenntartotta még az uralkodó katolikus vallás előjogait.

79 A vallási küzdelmeket az 1790:26 törvénycikk zárta csak le.

80 Festetics György rögtön élt a lehetőséggel és Csurgó révén a református, Keszthely akkori jobbágyváros révén a katolikus, Sopron révén az evangélikus tehetséges jobbágy gyerekek továbbtanulását akarta biztosítani. Természetesen valótlan képet adnánk, ha azt mondanánk, hogy csak a jobbágy áll iskolapolitikájának központjában. Keszthelyen nemesi konviktust létesített, ahová jelentős ösztöndíjjal nemes származású tanulókat vett fel.

82 A tudás volt számára a fontos, lehetővé akarta tenni, hogy nemes és jobbágy egyaránt elsajátíthassa azt. Mindezt oly korban, mikor a vezető személyiségek, Sándor Lipót, vagy József nádor a francia forradalom eszméinek behatolásától félve egyenesen károsnak tartották még a népoktatás fejlesztését is.

83 Mária Terézia Ratio educationis-a minden iskolát, elemit és magasabb szintűt is, akár egyházi, akár magánszemély tulajdonában működött, állami felügyelet alá helyeztetett. Az iskolák működéséről fél évenkint jelentést adtak a főigazgatók a Helytartótanácsnak.

84 Mivel az iskolák működését engedélyező hatóság a francia forradalom eszméinek terjedését az oktatásügygyei hozta kapcsolatba, érthető Festetics György viselkedése, amelynek antidialektikus szemlélete valóban kedvezőtlen összképet eredményezhet csak. Hogy menynyire aggódott iskoláiért, egy Csokonai Vitéz Mihállyal kapcsolatos epizód világítja meg. Festetics résztvett egy Csokonai által rendezett iskolai színielőadáson Csurgón, melyen Csokonai Pufók című darabját mutatták be. A darab címszereplője elénekelte a „Hej Rákóczi, Bercsényi" kezdetű dalt. Festetics György ilyen figyelmeztetéssel fordult Csokonaihoz :

85 „Uram ! az ilyenekért az iskoláinkat is széjjelhányhatják; vigyáznunk kell!" Igyekeztünk rávilágítani, hogy Festetics György megnyilvánulásait iskolapolitikája alakítja ki. Nem beszéltünk azonban arról, hogy miért volt számára ennyire lényeges az iskola. A kérdésre a Georgikonnal kapcsolatban lehet jól rámutatni. Festetics György 1797-ben alapította Európa első rendszeres mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Többen utaltak már arra,

86 hogy Festetics György a Phoenix hajó, a Georgikon és könyvtára épületének képét nyomtatta névjegyére (2. kép). Valószínűnek tartjuk, hogy a kép előterében álló hatalmas fa a görög múzsák szent ligetét, a Helikont jelképezi. Élete nagy alkotásairól van tehát szó. A kérdés most az, hogy miért büszke a Georgikonra, és ha erre felelni tudunk, megkapjuk iskolapolitikájának lényegét is. A Georgikon legújabb története, amely Sülé Sándor tollából a közelmúltban hagyta el a nyomdát, így foglalja össze

87 az intézmény jelentőségét: „Éles előrelátás és jó számítás ez, hiszen az agrárkapitalizálódás útjára térő, közel hatodmillió holdnyi Festetics-birtok az eddigi szakképzetlen vezetők irányításával nem tudott volna megfelelni a bontakozó konjunkturális igényeknek. Ezeknek a követelményeknek az akkori oktatási intézmények közül egyik sem volt képes eleget tenni. Ezért új, ezért úttörő nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is. A fejlődés akkori szakaszában létével, célkitűzésével így szolgálta a magyar polgári fejlődést". Vitathatatlan, hogy így is, de másként is. Pontosan ez a „másként" az, ami annyira elkerülte eddig a figyelmet, hogy részleteznünk kell. Már hercegi megbízásból tollat fogó történetírója, Szabó Dezső Széchenyi István egyik korai előfutárjának tekinti Festetics Györgyöt.

88 A marxista történetírás ugyanezt látja benne. Szántó Imre

8

" írja, hogy Festetics György is érdekelt volt abban, hogy a termelési viszonyokat kapitalista vágányra állítsák, természetesen azzal a feltétellel, hogy ez az átalakítás ne forradalmi úton történjék, hanem maguk a földbirtokosok „felülről hajtsák végre. Gróf Festetics György tehát bizonyos mértékig előfutára volt unokaöccsének, gróf Széchenyi Istvánnak, aki közelről ismerte a Georgikon működését." Az 1790-es évek utópista társadalmi ábrándjairól, melyek a felvilágosodás és a szabadkőművesség jellemzői, beszéltünk már. Ezek „felülről jövő kezdeményezésektől" várták a társadalmi rend átalakulását. Úgy gondoljuk, Festetics György iskolapolitikája, főleg a Georgikon ennél messzebb ment már. Iskolapolitikájával, a plebejus értelmiség számának gyarapításával vélte elérni a nemes és jobbágy közti rendi különbség felszámolását. Iskolapolitikájában Széchenyi István „kiművelt emberfő" gondolatát ismerjük fel, a Georgikon képe politikai embléma tehát névjegyén. A plebejus értelmiség XVIII. század végi száma, szerepe Benda Kálmán összefoglalásából ismert, aki kimutatja, hogy a kor leghaladóbb erői ezek.

90 A Georgikonban hallgatónak és tanárnak nemes és jobbágy származásút, vallásra és nemzetiségre nem tekintve vettek fel. A felvétel alapja a tudás.

91 Pár példát erre a kor újságjaiban megjelent hirdetésekből. 1806-ban a Georgikonnal betöltendő segédtanári állást így hirdették :

92 „Ezen Hivatalyra való személynek kinevezésében semmiféle vagy Vallás, vagy születés és Nemzetbéli külömbség nem fog tekintetbe vétetni." Ez évben a Georgikonban elnyerendő „Praktikánsi Stipendiumokról szólló Hirdetmény" is megjelent,

93 melynek bennünket érdeklő része így hangzik : „A gazdaságot tanuló illyen Ifjúban akármelly vallású, születésű, vagy nemzetbéli legyen is, a megkívánandó Tulajdonságok ezek: Hogy ő a Philisophiát, vagy legalább az alsóbb hat Deák oskolákat jól elvégezte; Deák, Magyar és Német nyelveken írjon, és beszéljen..." Röviddel később „Pristal333