A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

insurrectio elkésett, mert az ellenség már a határon áll és a nemesi felkelés csak ingerelné. Festetics és Spissich azt ajánlották, ha jön az ellenség, kössenek vele békét.

54 Az udvar megy esi Somogyi János ítélőmestert küldte ki az ügy kivizsgálására. Somogyi a vizsgálat lefolytatása után úgy vélekedett, hogy az insurrectio ellen hozott határozat nem a megye, hanem egyesek műve. Ebben elsősorban Festetics György és Spissich, másodsorban a főispán, Tuboly és Szapáry a bűnös.

55 Somogyi javaslatára Festetics Györgyöt megfosztották kamarási méltóságától és kitiltották Bécsből.

56 1798. április 18-tól valóban áll már az, amit Sülé Sándor

57 Festetics életére jellemzőnek lát: „Kínosan ügyelt, hogy ne hagyjon támadási felületet magán Bécs felöl." Nem szükséges újra ismételnünk, hogy korábbi politikai megnyilvánulásaira ez az óvatosság közel sem volt jellemző. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez esetben sem a kamarás kulcs elvesztésén érzett fájdalma új magatartásának oka, hisz aulikus nem volt és nem is lett. Darnay Kálmán Festeticset követő generáció hagyománya alapján a következőket adja Festetics György szájába:

58 „Colloredo törekvései előtt mindig zárva volt Magyarország kapuja. De ezt a kaput a tőlem erőszakkal elvett kamarás-kulccsal ki nem nyitják soha." Sajnos, nem tekinthetjük forrásértékűnek az idézetet, amit csak a kortársak véleményének illusztrálására említünk. Festetics György életének és munkásságának értékelésénél alapvető nehézséget jelent, hogy a Ferenc József által hercegi rangra emelt utód, Festetics Tasziló megbízásából írták legterjedelmesebb életrajzait Szabó Dezső

59 és Négyessy László,

60 akik ennek megfelelően Festetics György Habsburgellenes magatartását kidomborítani nem tudták, vagy nem akarták, sőt igyekeztek aulikus megnyilvánulást hangsúlyozni. Négyessy a Ferenc császár névnapján tartott helikon ünnepségekkel kapcsolatban Festetics György aulikus voltát bizonyítva látja.

61 Keresztury Dezső színes és szellemes tolla fejtette meg ennek az új politikának a lényegét, amikor azt írja,

62 hogy a helikoni ünnepeket a császár névnapján tartották ugyan, de „a kétfejű sas uralmán ébren őrködő hatalom elöl sok mindent álcázni kellett." Az új politikai magatartás álcázás tehát. Érdekes és jellemző a kortárs Kis János megfigyelése,

63 aki ezt írja Festetics Györgyről: „Nagy olvasottságát s tudományát nekem is többször volt alkalmam tapasztalni, mert beszélgetéseiben a politikát kivéve egyéb esmeretekre örömest és nagy részvéttel kiterjeszkedett." Véleményét nem mondhatja meg, tehát hallgat. Ez a hallgatás, mint a későbbiekben bizonyítjuk, látszólagos csak. A látszólagos hallgatást többen félreértették már. Hercegi megbízás alapján dolgozó történetíróinál ez érthető is. Újabb történetírásunkban ez a félreértés a korábbi nézetek átvételét tükrözi. „A haladó vonások azonban elmosódnak Festeich

64 politikai portréján, mihelyt a nemzeti függetlenségi gondolat mellett való kiállás már veszéllyel jár. Ferenc császár alatti reakció idején mindinkább visszavonul — mint maga mondta, az „ekevas és csoroszlya" mellé — szóval birtokai kezelését, illetve fellendítését tekinti élete céljának" írja Lázár Vilmos.

65 Legújabb történetírója, Sülé Sándor szerint

66 Négyessy „igen találó jellemrajzot nyújt Keszthely uráról", majd mondatokat emel ki Négyessy művéből. Ezek között szerepel a „bátor szókimondás és az oportunizmus" is Festetics György jellemzőjeként. Festetics opportunizmusát így jellemzi :

67 „Döbrentei Gábor elbeszélése szerint egyik alkalommal a tudós Fejér György hiába ajánlotta Festetics figyelmébe Verseghy Ferenc egyik kéziratát. A gróf mindössze száz forintot adott rá, és azt jegyezte meg, hogy „ha neve oly kormos nem volna, többet adna". A kormosságot Verseghynek a Martinovics-per miatti börtönviseltségére értette. Georgikon-beli tanácsadója, a nagy pedagógus Tessedik Sámuel alig tudott oda hatni, hogy Festetics a praktikánsai közé engedje a Szarvason meghúzódó, ugyancsak a Martinovics-per folytán egy évi börtönre ítélt, kiváló képességű Pruzsinszkyt, Eötvös József későbbi nevelőjét." Ezt a felsorolást ki kellett volna egészíteni egy lényegesebb adattal is. Kazinczy Ferenctől 1802-ben 1068 forint tartásdíjat követelt a fiskus, a Martinovics per során kapott börtönbüntetés kiegészítéseként. Kazinczy Festetics Györgyhöz fordult és levelében 500 forintot kért. Festetics titkára szűkszavú, latin levélben utasította el a kérést.

68 Négyessy Kazinczy elutasításának okát világosan megmondja,

69 „a fő ok Kazinczy politikai kompromittáltsága volt." Felületes vizsgálattal is kiderül, hogy Festetics kerülni akarta a látszatot, hogy segíti a magyar jakobinus mozgalom részeseit, amivel azt kívánta dokumentálni, hogy nézeteikkel nem azonosítja magát. A jezsuiták diplomata művésze lép előtérbe életében. Ennek okáról szó lesz, most az a lényeges, bizonyítsuk cselekedeteinek látszat voltát. Verseghynek csak ad 100 forintot, tettét azonban szavakkal ellensúlyozza. Pruzsinszky georgikoni felvételét látszatra gátolja, de csak felveszi. Újra szavakról van szó, Sülé Sándor

70 könyvének későbbi helyén ugyanis ezt olvashatjuk Pruzsinszky Józsefről: „Exactor cimen szerepelt, madj 1800. augusztus 4-én Pethétől átvette a harmadévesek urbariális útmutatásainak és instrukcióinak oktatását, és a másodéveseknek technológiát tanított. 1801-ben még másodtanárként működött. Röviddel utóbb már a keszthelyi uradalom tiszttartója, majd a csáktornyai uradalom számtanója lett." Két év alatt egyik vezető főtisztje az, akinek felvételét látszatra ellenzi. Tegyük hozzá, hogy a Festetics uradalom életében igen lényeges a balkáni és olaszországi kapcsolat és ennek a kapcsolatnak egyik centruma Csáktornya.

71 Pruzsinszky nemcsak főtiszt tehát, hanem egyik kulcspozíció betöltője is. Kazinczy neve országszerte ismert, úgy gondolta, a vele való kapcsolatot szavakkal nem ellensúlyozhatja már, elutasítja tehát kérését. A börtönből szabadult, szerencsétlen Rosthy Pálnak olyan minimális segélyt ad, amit említeni sem érdemes, 25 forintot.

72 Miért ennyire óvatos, és miért éppen 1797 óta? A kérdésre csak akkor felelhetünk, ha iskolapolitikáját elemezzük. Festetics György, a katolikus főúr 1792ben református gimnáziumot alapít Csurgón „a közjó emelésére és a parasztok könnyítésére".

73 A Hármas Kis-Tükör, amelyből akkor a hittant, történelmet és földrajzot tanultak, Major Lajos, a Népszabadság élesszemű cikkírója szerint

74 ezt írja: „Somogy vármegyébe Tolnáról elérhetsz, — Koppánra, Szigetre, Babótsára érhetsz, — Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, — De a tudományban részt keveset vehetsz." Pár évvel később a Hármas Kis-Tükör szövege

75 megváltozott már: „Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, — Tudományban is már Részt benne jól vehetsz." A változásban gyökeres szerepe volt a csurgói gimnáziumnak, amely most ünnepli 175 éves fennállását. A keszthelyi gimnáziummal kapcsolatos tevékenysége ismert, itt csak azt emeljük ki, hogy a gimnázium épületét azzal adja át a premontrei kanonokrendnek, 332