A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

1. Festetics György 1. György Festetics. 1. György Festetics. I. Дьёрдь Фештетич. rájöttek, a látványos per az új porosz szövetséges számára kellemetlen témákat tárt volna fel, és gyengítette vona a közelmúltban kiépült porosz kapcsolatokat. Szabadon bocsájtották Festetics Györgyöt és áthelyezték a La Tour ezredhez.

41 Az ezred a mai Belgium területén állomásozott, a francia forradalom tűzfészkének szomszédságában. Bender tábornok 1791. január 23-án azt jelenti, hogy Festetics György alezredes érzelmei miatt nem alkalmas az ottani szolgálatra. Két nappal előbb Mercy miniszter hasonló jelentést tett már.

42 Áthelyezik a milanói dragonyosokhoz. Festetics György nyugdíjazását kérte, azonban annyira veszedelmesnek tartották, hogy ellenőrzésére a katonaságot látták alkalmasabbnak. A nyugdíjazási kérelmére hozott királyi döntés úgy hangzik,

43 hogy „a jelenlegi körülmények között Festetics alezredest nem lehet a katonaságtól elbocsájtani és vele az itteni katonai parancsnok útján közölni kell, hogy azonnal induljon rendeltetési helyére, Milánóba, a haditanács pedig küldjön majd parancsot a milánói katonai parancsnoksághoz, hogy az szigorúan ügyeltessen rája, cselekedeteit és viselkedését figyeltesse meg és neki a haditanács előzetes felhatalmazása nélkül ne adjon semmiféle engedélyt Milánó elhagyására." Milánóból Stein táborszernagy azt jelenti, hogy Festetics György viselkedése, beszédei és magaviselete ellen semmiféle kifogása nincsen. A király tudomásulvette Stein jelentését és engedélyezte kilépését a hadseregből. A királyi döntést 1791. május 30-án közölték Festeticcsel.

44 Keszthelyre költözik, hatalmas uradalma központjába. 1791. július 23-án már azt jelentik

45 az udvarnak, hogy Zalában Festetics György szervezi „az uralkodó ellenes összeesküvést". Martinovics Ignác 1791 óta ismeretségben állt Gotthardi Ferenccel, II. Lipót titkos rendőrségének vezetőjével,

46 kinek bizalmas jelentéseket tesz. Martinovics 1793. május 18-án levelet intézett Gotthardihoz, mellékli magyarországi útjáról az elszámolásokat. Jelenti, hogy Magyarországon elkeseredett a hangulat és nyíltan arról beszélnek, hogy elszakadnak Ausztriától. Javaslatot tesz a veszedelmes egyének megfigyelésére, akik közé Zala megyében gróf Festetics Györgyöt és Spissich alispánt számlálta. Gotthardi II. Lipótnak is bemutatta ezt a levelet.

47 Azt nem tudjuk, a javasolt megfigyelés megtörtént-e? Martinovics Ignác és társainak perével kapcsolatban ismételten felvetődik Festetics György neve is. Martinovics kihallgatása során, 1794. augusztus 13-án azt vallja, hogy II. Lipót halála után háromszor járt Pesten, ahol többekkel találkozott, köztük Festeticcsel is.

48 Későbbiekben vallja, hogy 1794 májusában Pesten Festeticsnél találkozott gróf Károlyival.

49 Vallomásában kitér arra, hogy mozgalmában számított a katonai és polgári rend patriótáira, akiknek forradalmi iránya közismert és ezek között névleg említi Festetics Györgyöt is.

50 Martinovics 1794 szeptemberében újabb emlékiratot készít, melyben felsorolja a Monarchia területén élő demokratákat és antimonarchista érzelmű személyeket. Névsorában Festetics nevet is találunk, keresztnév nélkül. Valószínű az előzmények után, hogy Györgyre gondolt.

51 Az udvar gyanúba is vette Festetics Györgyöt, eljárást azonban nem indítottak ellene.

52 Festetics György persona non grata az udvarnál, ez világos. Amennyiben valóban részese a magyar jakobinusok mozgalmának, feltétlenül bíróság elé állítják. Joachimfy György zalavári bencés szerzetest például, mert egy semleges levelét megtaláltak a mozgalom tagságával vádolt Szén Károly türjei gazdatisztnél, 1795. szeptember 23-tól—1804. szeptember 28-ig bírói ítélet nélkül fogva tartották.

53 A későbbiekben részletesen foglalkozunk Festetics György társadalmi reform előmozdítását szolgáló terveivel, munkásságával. Itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy felfogását e téren a kor felvilágosult, szabadkőműves irányzata szabta meg, elképzelése nem a forradalom. Martinoviccsal a közös szabadkőműves elv hozhatta közelebbi kapcsolatba. 1797. április 18-án történt az utolsó, nyílt kiállása az udvar ellen. Ekkor olvasták fel a nemesi felkelést elrendelő királyi parancsot a zalai megyegyűlésen. Festetics az insurrectio célszerűtlen volta miatt emelt szót. A megyegyűlés előtt gróf Althan János főispán, gróf Festetics György, gróf Szapáry Péter, Tuboly László és Spissich alispán arról beszélgettek, hogy az 331