A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

Református templom 7. A Kossuth utca közepe táján építették templomukat a reformátusok. L. Katolikus templom alatt is ! Sárállás 13. A Gyöp nyugati szélén levő, árokszerü bemélyedés, amely összegyűjti a rétről lefolyó vizet. Csak a nyári hónapokban szárad ki. Ilyenkor magas füvet kaszálhatnak róla. ,,A Sárállásba jót tunnak harapni a marhák". Szabadság utca 16. Béka ucca, Szabaccság ucca. A Malom utca egyik rövid ága. Az utca melletti vizenyős részen sok a béka és csendes időben a kuruttyolásuk messze elhallatszik. Ezért nevezik Béka utcának. Szibéria 12. A téli hófúvások idején valóban Szibériához hasonlít a Fő utca felső vége. Az utca kezdő szakasza É — D irányú, ezért az északi szél itt érezhető legjobban. Néhány ház után elfordul az utca, megváltoztatva irányát, a kanyar a szél sebességét is csökkenti. Ezért csak a felső szakaszon tombol erősen a vihar, ez a rész hasonlít télen egy szibériai tájhoz. Táncsics Mihály utca 24. Netovább ucca L. Netovább utca! Tanító-kert ; Tanítókert 26. Az iskola mögött 0,5 holdnyi terület. Amikor még egy tanító volt a faluban ő kapta ezt a földrészt müvelésre. ,,A Tanitókertné ütettem fát". Temető 28. A község temetkezési helye. Temető-föld; Temetőföld 29. A falu temetője melletti tíz holdnyi szántó neve. „Biborér mentünk a Temetőhöz, amikor közeledett a vihar". Temető ut; Temetőut 27. Biber. L. Bíber! Templom-domb; Templomdomb 40. A volt Jegyző-kert mögötti 8—10 méter magas domb, amelynek tetején van ma a katolikus templom. Régebben a reformátusoké volt. Toldi-domb; Toldidomb 14. Emildomb; Homok-bánya. L. Homok-bánya! Új-falu; Újfalu II. A falu délnyugati része, amelyet gróf Esterházy telepített le. (Bővebben 1. Nyárád történeténél!) Vadászház 31. A Jáger-dombon található, a volt erdőkerülő háza. Körülötte ma már több ház épült, de régebben csak egyedül állt itt. A vadászok és betyárok látogatták. Jellegzetes épület, mindenigényt kielégített. Közepén folyosó húzódott végig, alatta pince volt. Homlokzatát egy szarvasagancs díszítette. Böröczék laktak benne. Juhászok voltak, így gyakran találkoztak Savanyu Jóskával. Adatközlőim a következő történetet ismerik: „Böröcéknek vót egy szíp szűrük, amit szeretett vóna a betyár. Többször is kérte. Egyszer ellopta, s csak akkor vették észre, amikor már a kertbe vót. Kéccer-háromszor utána kiátottak : ne vidd el a szűrömet! A magáét ledobta a kertné'. Többet nem gyütt idë. A szűribe vót ë kefë, ë fokos és ëgy tükör. Ezek azúta is megvannak, de a jó szűr meg a szegedi börtönbe rohatt ë." Vizmocsolya; Vizmocsola; Mocsola 19. A Malommal szemben, a Bitva bal és jobb partján levő gödröket nevezik így. Átlagos mélységük 4 méter.Kenderáztatásra használták, főleg a Bitva töltötte meg őket vízzel. Több család közösen ásta és használta a gödröket. A veszprémi levéltárban talált 1863-as Egyezség már közös használatukat emlegeti. ,,A Mocsolákat már nem használják". ,,A Vizmocsolát évente tisztítani köllöt". (1863. Egyezség. Veszprémi levéltár.) Zöld-kereszt 41/a. Az országút mellett, a Katolikus templom előtt áll ez a kereszt. Nevét építtetőjéről, Zöld Jánosról kapta. IV. A külterület földrajzi nevei: Adács-dülő; Ádácsdüllő 97. Ezzel a névvel már az 1860-as évek levéltári anyagában találkoztunk. A leírások alapján a Hosszú-földek déli csücskét nevezték így. (Egyetség: 1861. Veszprémi levéltár.) Agyag-bánya; Agyagbánya 32. A községtől délkeleti irányban, mintegy 500 méterre 6—7 méter magas domb emelkedik, amely jóminőségű sárga agyagot rejteget. Kitermelését már az 1800-as évek derekán megkezdték. Ebből a földből épült fel maga a falu is. A bánya még nem merült ki de ma nagyon kevés a kitermelés, mert a téglagyár messze van (8 km). A vályogvető cigányok tanyája is itt volt. Felszíne füves-cserjés. „Emëgyëk sárgafődér a Zagyagbányába". ,,A Zagyagbányába' kevesen dógoznak". Agyag-gödrök ; Agyaggödrök 33. Az előbb leírt bánya környékén több helyen is megkezdték a kitermelést, de abbahagyták. Az elszállított föld helyén a gödrök ma is megvannak. Bokros, bozótos terület. ,,A róka az Agyaggödrökbe horgya a csibéket". Akol-hegy; Akolhegy 87. A határ délnyugati részében elterülő erdő szélénél van egy kicsi domb, ahol valamikor birkaakol volt. Nevét neki köszönheti ,,A gyerek az Akohëgyën legetet". Akolhegyi-dülő; Akóhegyi düllő 92. A fent leírt területtől északra elterülő szántóföldek neve. ,,Az Akóhegyi düllöbe' evágta a gyég a kukoricát". Alásonyi út ; Alásonyiut 89. Dabronyi ut. A Szalóki főútvonalról, a falutól 600 méterre déli irányba haladó kocsiút. Ezen lehet Dabronyon keresztül Alásonyba menni. Alsó-Dereske-megye; Ósódereskemegye 27. A falutól keletre, Dereske faluval határos szántó neve. Közepes minőségű földek. Lapos fekvése miatt gyakran víz borítja. ,,Az Osodërëskemëgyét mëgin víz boríttya". Alsó-Disznópáskom; Ósódisznópáskom 85. A Páskom nevű erdő keleti része, ahol régebben disznókat legeltettek. A disznólegeltetés megszűnt, az erdő egy részét kiirtották, de a szántóföldek örökölték a nevet. ,,Az Ósódisznópáskomba kő vinnyi a zebédët". Alsó-Haraszt ; Ósóharaszt 111. A Haraszt nevű szántóterület falutól távolabb fekvő része. Alsó-Malom; Ósómalom; Öregmalom; Hársasmalom40. Felső-Malom. A Bitva folyó mellett, a falutól 1 km-re levő malom. A faluban ez volt az első malom. Később építették a másikat, s akkor keletkezett a név megkülönböztető eleme. Jelenleg nem üzemel, raktárnak használják, mert az 1962-es folyószabályozás óta a Bitva mintegy 50 méterre tőle keletre folyik. Ez volt a jobbágyak malma. ,,Az Öregmalomná für önnek a gyerekek". Alsósédi-dűlő; Ósósédi düllő 12. A Séd patakkal érintkező dűlő falutól távolabbi része. Szántó. Állási út; Állásiut 90. Egy 1760-as térképen találkoztam ezzel a névvel. Az Alásonyi út egyik ága. Az elágazástól 2 km-re a szintén csak ezen a térképen található Kios Tóo mellett vezet az Állási út. Ma a Dabronyi nevet használják. (Veszprémi levéltár. Cím nélküli térkép, 1760.) Alló-kút; Álókut 69. A határ déli területén található Erdőjuss dűlőben van. Forráskút. Jó ivóvize volt, évente tisztították. Egy csatorna vezeti ki belőle a fölösleges vizet. Szintje így állandó. A víz mennyisége még nagy szárazság idején is változatlan. Ma elhanyagolt állapotban van. „Az Álókutnak mindig jó vize vót". Allókút i-dülő ; Álókutidüllő 68. Az előbb leírt kút környékén levő szántók neve. Bakonyéri vízmosás; Bakonyéri-vizmosás 49. A Bitva folyóból a Gödöraljai-réteknél egy árok vezet keresztül a réteken. Hóolvadáskor, vagy nagyobb esőzések után a folyó megárad, ez az árok vezeti el a felesleges vizet. Gyakran kiont és elárasztja a réteket. Bálint-tag; Bálintag 118. Imre Albert kataszteri mérnök feljegyzéseiben találkozunk e névvel. A határ északi részében levő közepes minőségű szántó. Bálint nevű gazda tulajdona volt. ,,A Bálintagba lecsapott a villám". Belső-Gyeprét; Besőgyöp; Gyöp 1. Legelő, rét. A falu északi szélénél kezdődő marhalegelő. A Bitva folyó szeli keresztül. Ez a terület a folyótól a falu felé terül el. (1863 Nyárád Elkülönözési Földkönyve, Községi Tanács, Nyárád.) L. Legelő alatt is ! Bence-lap; Bencelap 110. A Berek és a Bogarászó közti terület. Lapos, művelni csak kicsi részen lehet. Gyakran víz áll rajta. Zsombékos, mocsaras. (1824 III. 167. Határ Levél, Veszprémi levéltár.) 19* 291