A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Baki Ernő. Nyárád földrajzi nevei

nél, az Arany János utca egyik ágát adja. Csupán néhány száz méter hosszú ez a mezőre néző félsoros utca. ,,A Gyöpszerbe kő hajtani a disznókat". Hangya 5. A Kossuth utca falutól távolabbi részén levő kiskereskedést nevezték így. Az 50—52-es évek körül zárták be. Ma lakóépületnek használják. „Menny el a Hangyába illesztőér!" Homok-bánya;Emil-domb;Toldi-domb 14. A falu közepén levő 8—IOmeter magas domb jóminőségű homokot tartalmaz. Kitermelése már az ötvenes évekótafolyik,deméga fele sem fogyott el. A kitermelésnél a gyorsaságra törekvő munkamódszer sok bajt okozott már. Először a domb alját vájják ki, így az alapját vesztett földtömeg leomlik. A leszakadó homok már több embert betemetett. 1950-ig egy Emil nevű nagygazda tulajdona volt. Az erejéről híres tulajdonost Toldinak becézték. Az ő nevét használták a tulajdonában levő domb elnevezésére. ,,Apád êmënt a Bányába homokér". ,,A Toldi-dombon jól lehet csúszkálni". „Kiűtek a legények a Toldi-dombra kártyázni". Imre-kert 42. Az országút és a Godena érintkezésénél egészen 1965-ig megvolt ez a háromszögalakú cédrusfákkal bekerített terület. 1937 körül telepítette egy Imre nevű egyházi gondnok. A faluba érkező püspök tetszését akarta megnyerni vele. Jáger-domb 34. A Temető és a Paplak között levő domb neve. Valamikor erdő borította, csak az idők folyamán egyre jobban kiirtották. Gyakran jártak erre betyárok is. Jáger-ház31/a. A Vadászházzal szemben található épület, „előkelő" vadászok, urak látogatták. Jáger-kút 33. Jáger-kut. A Jágerház előtt levő kút. Kb. 1955-ig kerekes, tekerős kút volt, de átalakították szivattyúsra. Mélységéről híres. Annak ellenére, hogy dombon van, vízmennyisége bőséges. ,,A Jágerkutbú sok betyár ivott". Jegyző-kert 44. A mai postahivatal volt a jegyző lakása. Az épület végében levő néhány holdnyi terület volt a Jegyző-kert. Ennek egy részét konyhakertnek használták, a másik része a Templom-dombig nyúlt s itt homokot kezdtek bányászni. Már egészen közeljártak a templomhoz, amikor beszüntették a kitermelést, nehogy veszélyesztesse a templomot. Jelenleg itt kézilabda-pálya van. ,,A Jegyzö-kertbü' tilos homokot hoznyi". Kanászház 10. L. Pásztorház! Kapuszin; Kapusziny 1. A Kocsma udvarán nyolc kőlábon álló tető. A Kocsma régebben vendégfogadó volt. Ide tértek be éjszakára, akik este erre utaztak és kocsijukat a Kapuszinbe állították. Ilyen célra ma már nem igen használják. Rendeltetése teljesen megváltozott. Nyáron a búcsúi táncmulatságok színhelye. Katolikus templom 41. A katolikus templom egy nagyon szépfekvésü dombon van. Eredetileg a reformátusoké volt, de 1600 körül elvette tőlük a katolikus vallást terjesztő gróf. A reformátusok új templomot építettek maguknak, a mai Kossuth utcában. Kecskehíd; Forráshid; Szalókihid 38. Leggyakrabban a Forráshíd elnevezést használják. A falu Szalók felőli szélétől 200 méterre folyó Éren található híd. A mai alakját 1960 körül kapta. Előtte egyszerű bolthajtásos kőhíd volt. A Kecskehíd elnevezés eredete ismeretlen. Az áttanulmányozott levéltári anyag, se az adatközlőim nem tudták megindokolni az elnevezést. ,,A háború alatt a németek főrobbantották a Kecskehidat" ,,A Forráshidná összeütközött két autó". Kerék-tó 8. Az Öreg-falusi kertek alatt levő lapos rét. Csak a száraz nyári hónapokban lehet használni. A kora őszi esőzésektől kezdve vizes, ingoványos. Vízzel borított részét így tóhoz lehet hasonlítani. ,,A Keréktón jól lehet korcsolyázni". Kert-alja; Kertajja; Kertalla 4. Az Öreg-falusi kertek alatt lévő szőlő-gyümölcsös megkülönböztető neve. „Emëgyëk a kertalá szöllőér!" Kocsma l/a. Ma szövetkezeti kocsma, régen uradalmi vendéglő volt. Érdekessége, hogy csak a katolikusok látogatták. Kossuth Lajos utca; Kosút ucca; Főucca 6. A falu közepétől északra induló utca. Fő utcának nevezik, mert a Malom utca mellett ez a legrégebben betelepült szakasz. ,,A kanász az Öregfaluba kezd_durrogatni". ,,A Főuccába van a reformátusok temploma". ,,A Kosut uccába artézi víz folyik". Kovácsműhely ; Kovácsműhel 43. A Postahivatal mellett van ez a Kovácsműhely, melyet ma nem használnak. Üresen, berendezés nélkül áll az út szélén. ,,A Kovácsműhelyné lësz reggel a munkaelosztás". Kű-híd; Kühid; Négyliku hid 20. Bitva-hid. Pápáról ezen a hídon keresztül lehet bejutni a faluba. Az itt folyó Bitván nyújt átkelési lehetőséget. ,,.. -a Nyárádi Kőhídnak szokott az árvíz folyni". Malom 21. Ezen a néven a falu végénél, a Bitva folyón levő malmot emlegetik. 1948 előtt a vízzel hajtatták, ekkor átépítették elektromos meghajtásúra. „Ementünk a Malomba galambér". Malom-eleje ; Malomeleje 21/a. A Malom előtti és melletti gyümölcsösök neve. Malom utca; Malomucca 23. Az Arany János utca keleti, a Malom felé eső részét nevezik így. Mocsolya; Mocsola 19. L. Vízmocsola! Négyliku-híd; Bitvahid 20. Négyliku hid, Kő-hid. L. Kőhíd! Netovább utca; Netovábbucca 24. Táncsics ucca. A hivatalos neve Táncsics Mihály utca. A Malom utcából a Cigány-telekkel szemben dél felé haladó utca. Kb. 250—300 méter hosszú. Az utca végében egy három-négy méter magas domb van, ami szinte eltorlaszolja az utca végét. A gyerekek kedvenc ródlipályája. A dombtetőről egészen a Cigány-telekig elcsúszik szánjuk. „Sokan szánkóznak a Netovább uccába". ,,A Netovább uccábú csak ëgy kijárat van". Öreg falu; Ó-falu I. A falu első lakói reformátusok voltak. Gróf Esterházy hívta be a katolikusokat, akik a falu másik végén telepedtek le. Ezt a részt nevezték el Új-falunak. Külön kocsmájuk és boltjuk volt. Mindenki csak a maga kocsmájába mehetett. „Miután a püspök buzdítás, intés, oktatás útján az eltérteket visszaterelni nem tudta, kiment a templomot tőlük visszafoglalni. Magával vitte valami Biti nevű szolgáját, aki igen népszerű ember lévén a plébánia lakhoz gyűjtvén össze a népet. S az alatt, mig ez a népet visszatérésre serkentette, a püspök elment a templomba, s ott misézett. Végezvén miséjét nekik forma szerint kijelentette, hogy a templom ezen tul az övék nem lehet, miután ő abban misézett, s hogy a jövőben katolikus templom fog lenni. De sajnos csalatkozott, a nép megrögzött maradt, s inkább új templom építéséről gondoskodott. Mit tett tehát a püspök, hogy Nyaradon ne csak templom, plébánialak, hanem hivő nép is legyen? Mint a hagyomány beszéli, nagy ígéretekkel katolikus lakókat hitt ide közel és messze tájról. Nekik sessiokat adott, többeknek ökröket ajándékozott, ismét másoknak segedelmekkel hízelgett. így tévé ő le alapját a nyárádi plébániának és mivel a napnyugati részen, közel a templomhoz külön telepitette le őket, így egy egészen különvált falut is alapított. Ezért neveztetik még manap is a református, mint régibb Öreg-, illetve Ó-Falunak, a katolikus rész, mint újabb, Új-Falunak". (História Domus. Parochie Nyárád. Spránszki Ferenc plébános 1862. dec. 10.) Ószeg 11. Föszeg, Ószeg. L. Főszeg alatt! „Emëgyëk a Főszegre". „Az Oszegen télen nagyon hideg van". Pap-kert 30. Papkert. A plébánia épülete mögötti domb, mely szőlő és gyümölcsös. „A Papkertbe megyünk szőlőt szedni". Pásztorház ; Kanászház 10. A Főszegen 1863 előtt építettek a birtokosok a pásztor számára lakást. A lakásban általában két család lakik. A sertés- és a tehénpásztor. „A Kanászház előtt nagy a víz" „A Pásztorházba összeverekedett két kan". Az 1863-as „elkülönözési földkönyv" már említi. 290