A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor
2. A salföldi pálos kolostor alaprajza az 1962. évi feltárás után. 2. Grundriß des Pauliner Klosters nach der Freilegung im Jahre 1962. 2. Le plan du monastère des ermites de Saint-Paul de Salföld, après la mise à jour de 1962. 2. План-схема шалфьёльдского монастыря ордена св. Павла после раскопок 1962-го года. 3. A kolostor temploma az 1963. évi állagmegóvás után. 3. Die Klosterkirche nach dem im Jahre 1963 eingeführten Bestandschutz. 3. L'église du monastère après les travaux de protection de l'an 1963. 3. Монастырская церковь после консервации, произведенной в 1963-м году. alakjában nem középkori eredetű. Csánki Dezső a Balatonfelvidéken ilyen nevű középkori települést nem ismer. Pesty Frigyes a község nevét következőképpen vezeti le: „Régen, midőn e vidék erdőséggel volt borítva, a vidék Havasalföldnek neveztetett. A község neve e vidék elnevezéséből lett a négy betű elhagyásával Salföld". Magyarázatának tarthatatlanságára Jankó János is rámutatott, a község nevének eredetével kapcsolatban megállapítja: ,,A név eredete ismeretlen". 0 Csánki Dezső a Balatonnak ezen a részén két, egymáshoz hasonló nevű középkori települést ismer. Az egyik Kőkút. (Nobiles de Kukut — 1338 —, Villa Kwkwt — 1344 —, Alsokwkwth.) Meghatározása szerint az ezen a néven említett településből keletkezett a Tapolcától délkeletre fekvő mai Kékkút község. A másik átala említett középkori település Köveskút, (Kueskuth -- 1307 —, Keweskwth, 1463) a Mária-Magdolna tiszteletére szentelt pálos-kolostorral. Ennek a településnek további sorsát nem ismeri. 7 Holub József csak egy Kőkút nevű települést ismer a középkorban ezen a vidéken, azzal a megjegyzéssel, hogy ebből alakult ki később a mai Kékkút község. 8 Az említett Kőkút vagy Köveskút helységben a középkorban és az újkorban is egy előkelő, de ismeretlen eredetű családról emlékeznek meg az oklevelek. Ez volt a Kőkúti- vagy Köveskúti-család, melynek az említett Kőkút helységben kőháza vagy palotája is volt. Első említése a családnak 1338-ból való, amikor a veszprémi káptalan jelenti, hogy Kőkúti Sal fiai: Turul, továbbá András és Lőrinc, Kőkúti Domokos özvegyét hitbérére és hozományára nézve kielégítették. Közülük Turul 1376-ban, Lőrinc pedig Kőkúti András fia Istvánnal együtt 1385-ben mint királyi ember szerepel. 9 1374 november 30-án I. Lajos meghagyja a fehérvári keresztes konventnek, szólítsa fel a veszprémi püspököt, hogy adja ki László fia Miklósnak a Nostre és Pathvására birtokok után anyjának járó leánynegyedet. Az említett László nagyanyja Kewkwth-i Turul felesége volt. 10 1401-ben Kőkúti — Turul — János, továbbá László és Saul kőkúti jobbágyaikkal együtt megrohanták a veszprémi káptalan ábrahámi birtokát és ott hatalmaskodtak. Egy másik alkalommal, a káptalannak a Balatonban halászó jobbágyait támadták meg. 11 1471 augusztus 27.-én Thóti Péter özvegye, Katalin asszony a veszprémi káptalan előtt Kőkúti Sal Pétert nevezte meg, illetve vallotta ügyvédjének. 12 1549-ben a Szentgyörgyvár melletti Devecser birtokosa Salkőkúthi Sal 248
