A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Sz. Czeglédy Ilona–Ágostházy László: Berhida középkori temploma
1. A templom DNy felől — helyreállítás előtt. I. Südwestansicht der Kirche vor der Restauration. 1. L'église vue du côté sud-ouest — avant la restauration. 1. Церковь с юго-западной стороны — до реконструкции. 36-ban már csak a Huszár család az egyetlen birtokos. 1647-ben majdnem az egész község elpusztul. Az utolsó összeírás 1696-ból való. Ekkor Baranyai Mihály a falu földesura. A XVII. század folyamán a Huszár, Keresztes és Baranyay, Beniczky, Boronkay családok birtokolják közösen a falut. 24 Hosszabb urbáriumot ismerünk 1578-ból, 25 ebben 6 jobbágyot és több inqulinust sorolnak fel, ezek öszszes úrbéri kötelezettségeit, az ünnepi kötelező szolgáltatásokkal együtt. A templomot a törökkori profán használat után a protestánsok szerzik meg. 26 Ez időből származik a faragott, festett, népies bejárati ajtó (27. kép) az 1637-es évszámmai, és a nyugati karzat fakorlátja, melyen az átalakítások következtében a ráfestett bibliai idézetek ma már csak értelmetlenül, csonkán, összekeverve olvashatók. Egy 1702-ből származó urbárium 27 részletesen leírja mennyi porta, erdő, szőlő van a faluban. Ekkor Fehérvárhoz tartozott Berhida, Megemlíti azt is az urbárium, hogy a falu mindkét temploma romos. Valószínű, hogy Berhida és Peremarton külön templomairól van szó. A veszprémi püspökségen 1720 óta folynak a katolikus templomok visszaperelése ügyében lefolytatott kihallgatások. Az 1721 —1749 kihallgatások tanúi azt vallják, hogy a falu temploma a katolikusoké volt — ezt hirdeti homlokán a kőkereszt is, — a Huszár család építtette. Pl. 1759-ben Virág Péter 46 éves ember így vall: ,,A berhidai kívül-belül pápista templom" — Huszár Zsófia építtette ,,Ezt penigh bizonyittyák a most is fenn álló templomnak sanctuariuma fölött egy, a Tornyon penigh két dupla keresztek, faragott kőből, épen fenn álló sekrestyéje, sanctuariuma és kü kórusa, belől a boltozaton álló köröszt bizonyos mellette lévő czimerrel együtt. — a fa Chorusnak egy részét pedigh jóval 1524-ből van adatunk arra, hogy Szent Péter tiszteletére avatták a templomot. 17 1531-től kezdve a rovásadó összeírások IS tájékoztatnak bennünket a falu életéről. 1540-ben a török veszély miatt a veszprémi püspökség Berhidát, Ősi, Peremarton és Szentistván falvakkal együtt Palota vára urának, Podmaniczky Jánosnak adományozta 1000 aranyforintért. 19 Az adományozás nem örökre szólt, csak a török veszély idejére. 20 Mégis, mintegy 40 esztendeig mindig a palotai vár birtokai között találjuk Berhidát. A törökök többször elfoglalták a falut, a század 70-es éveiben adót is szedtek itt. 21 Többször olvashatunk a falu felégetéséről, épületeinek pusztulásáról, a porták felhagyásáról. 1545—57-ig Berhida és Peremarton együtt szerepelnek az összeírásokban 6—9 portával. 22 1559-ben ismét Palotához írják össze a falut. — Ferdinánd meghagyja a birtokot a Podmaniczkyak kezén a török veszélyes szomszédságára való tekintettel. Csak a béke helyreállítása után kaphatja vissza a püspök, addig évi 400 Ft bért fizetnek neki a Podmaniczkyak. 1588-ban szerepel először Huszár Péter pápai kapitány, Palota várának akkori főkapitánya az adóösszeírásban, mint berhidai földesúr. 2:i Mintegy 40 esztendőn át ezután a Huszár család a legnagyobb birtokos a környéken. 1635— 2. A templom К felől — helyreállítás előtt. 2. Ostansicht der Kirche vor der Restauration. 2. L'église vue du côté est — avant la restauration. 2. Церковь с восточной стороны — до реконструкции. 218
