A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Entz Géza–Reisinger Mária–Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom

téglasorral magasítják. Új tetőszerkezetet —, szentélye új fiókos dongaboltozatot kap, boltozat-tartó pilléreit levágják. A toronyalj boltozatát is téglából pótolják. Külső-belső díszítését a diadalív hangsúlyozott kifestésé, a főpárkány alatt végigfutó gyémántmetszéses festés mutatja. A bekarcolásos díszítés, a sarkok armírozása, a nyílások keretelése is ennél később, valószínűleg a XVIII—

XIX. század fordulóján történhetett. A déli bejárati ajtót feltehetően a XIX. század közepe táján helyezik át a torony nyugati homlokzatára, de mindenképpen a bekarcolt díszű keretelés kialakítása után. Az 1860-as években a bejárat a nyugati oldalon van, de az elfalazott déli ajtó is látszik az ekkor készült rajzokon és felméréseken. Az 1912-es helyreállítást hosszú levélváltás előzi meg az akkori MOB és az egyházmegye között. A renováláskor főleg a tornyot javítják, az északnyugati sarkot fogják alá cementhabarcsos falazattal. A kórusra vezető lépcsőt — Sztehlo Ottó javaslatára — ekkor építik. . . (,,a toronyhoz szóló külső lépcsőt úgy czélszerűség, mint helynyerés végett indokolt kiépíteni")

33 A torony kősisakját 1938-ban vastagon cementhabarccsal kenik le. Sz. Czeglédy Ilona AZ EGREGYI TEMPLOM HELYZETE ROMÁNKORI ÉPÍTÉSZETÜNKBEN Az egregyi templom az Árpád-kori falu egyházainak egyik, mégpedig legfejlettebb típusa. A XII—

XIII. században ugyanis általában toronynélküli két-teres (hajó és szentély) megoldással épülnek a vidéki kis 7. 1—2. Római-kori edénytöredékek. 7. 1—2. Geschirrfragmente aus der Römerzeit. 7. 1—2. Débris de pot de l'époque romaine. 7. 1—2. Обломки посуды римского периода. 6. A szentélyalapozás feltárás után. 6. Fundamentierung der Apsis nach der Freilegung. 6. Les fondaments du choeur après leur mise à jour. 6. Фундамент святилища после раскопок. templomok. A kegyúri karzattal kapcsolatos és a nyugati homlokzatba simuló torony mintegy átmenetet alkot az előbbi legegyszerűbb és legfejlettebb háromteres, homlokzat előtti tornyos alaprajz között. A szentély zömök négyszög alaprajzú kialakítása a XIII. századra jellemző és a félköríves apszissal szemben már a koragótika előjele. A Balaton északi partja mentén nagy számmal maradtak hasonló, egyenes szentélyzáródású templomok, melyek tehát a XIII. századi falusi építkezések széleskörű fellendülését bizonyítják.

34 Az egregyi templom ezek között mégis több tekintetben különleges helyet foglal el. Mindenekelőtt a nyugati homlokzat elé épített önálló torony ilyen kis falusi épületnél aránylag ritka. A környéken a szigligeti és a zánkai egyházak voltak ilyenek. Szigligeten a falazott toronysisak, Zánkán a hajdani ikerablakok osztóoszlopai árulnak el közeli rokonságot az egregyi templom megfelelő részeivel. Feltűnő, hogy mindhárom falu részben, vagy egészben az Atyusznemzetség birtokához tartozott. Kár, hogy e nemzetség almádi monostorát nem ismerjük, mert feltehető, hogy az ikerablakok, tornyok építésére ez esetben a nemzetségi monostor adott ösztönzést. Az egregyi templom kutatása során valószínűvé vált, hogy a mai, kétségtelenül későbbi barokk szentélyboltozat azelőtt eredetileg a toronysisakhoz hasonló álboltozatszerű kupola lehetett. Erre sajnos a másik két templomban nem találunk párhuzamot. A falazott kősisak gyakorlata a Balatonvidéken még a gótika idejében is élt, amint erről a berhidai

35 rk. templom téglalap alaprajzú nyugati tornyának, valószínűleg a XIV. század végéről való kősisakja tanúskodik. Hasonló technikát, illetve szerkezeti megoldást tükröz a XIII. századi gutori

30 templom téglából 202