A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Entz Géza–Reisinger Mária–Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom

1. Az egregyi templom dél felől. 1. Die Kirche von Egregy, Südansicht. 1. L'église d'Egregy, vue du Sud. 1. Эгредьская церковь с южной стороны. jelenséget észleltünk. Az alapozást itt részben kiszedték. A torony és a hajó fala kívül a délnyugati szögletben sem látszik összeépítettnek és a karzatszintnél is különállást mutatott. A toronyalj nyugati fala mellett találtuk a legkorábbi árpádkori edénytöredéket is. (9. kép) Innen került ki még egy kis kőkonzol, amely talán a tetőszékhez tartozott. A feltárást a templomon kívül folytattuk. A nyugati toronyfal előtt húzott kutatóárokból kitűnt, hogy valóban nem az itt befalazott ajtónyílás a középkori. (Küszöbszintje is magasabb a középkori nívónál.) Ezt az ajtót csak igen későn, valószínűleg a XIX. század közepén nyitották, s az 1912-es átalakításkor falazták be.

25 A körüljárás irányában haladva az északi oldal felé a toronyfeljáró lépcsője alatt, — melyet szintén 1912-ben építettek — megtaláltuk az akkori földmunka során kidobált és összeszedett csontokat. A lépcsőalap mintegy fél méterrel magasabb a külső falak alapozásánál. A hajó északnyugati sarkának alapozását is 1912-ben erősítették meg cementhabarcsos fallal. A hajó északi oldalának keleti végén megfigyelhettük, (4. árok) hogy a hajó és a szentély csatlakozásánál nagy lapos köveket raktak le alapozásként. Ebből az árokból előkerült több középkori (XV—XVI. század) használati kerámia (fazék, korsótöredék); több kétrétegű freskótöredék (vörös, kék, fehér színű). A freskótöredékek valószínűleg a főpárkányról hullottak le. A szentély mögötti 3. sz. árokban láttuk, hogy a szentélyalapozás külső kiugrása kisebb, mint a belső és azt középen alábányászták. A déli Az alapozást is megvizsgáltuk mind a szentélyben, mind pedig a hajóban. A szentély alapozása igen erős, vastag, fehér, meszes habarcsos kőfal. Az alapozás a szentély belsejében, az északkeleti és délkeleti szögletben ívesen kiszélesedik. Az alapfalon a sarkokban álló pillérek kockalábazata és ezek ívesen falazott alapja is előkerült. (6. kép) A habarccsal falazott alapozás sárga agyagba rakott kőfalon húzódik. Az agyagba rakott fal alapozása alatt, a bolygatatlan agyagréteg felett rómaikori kerámiatöredékek kerültek elő. Flavius-kori, I. század végére keltezhető nyersszínű, besimított kis edény, hullámvonalas díszű, finoman iszapolt kis tálka, valamint egy korsó töredékeit találtuk

24 meg itt. (7. kép) Ezek a leletek annak bizonyítékai, hogy római alaprétegre települt a középkori falu, épült a templom. A szentélyben még későközépkori leletanyag is került elő, bizonyítva, hogy bolygatták a padlószintet. A hajó-alapozás belső oldalát a déli bejárat előtt nyitott árokban vizsgálhattuk meg. A hajó alapozása sokkal keskenyebb a szentélyénél. Sikerült megtalálni a déli bejárat küszöbét is az eredeti nyílás-szélességgel. (8. kép) Az ajtónyíláson belüli feltöltésből összeilJeszthtö állapotban került elő az eredeti bejárat legömbölyített szélű lépcsője, valamint a torony egyik ikerablakának oszloptöredéke és vállköve. Több más, eredetileg talán az ajtóhoz tartozó faragott kő, továbbá edénytöredék is volt még a feltöltésben. A toronyalj feltárásakor láthatóvá vált, hogy a nyugati toronyfal alapozását teljesen kiszedték és téglákkal támogatták alá, amikor ajtót nyitottak a falon, illetve amikor azt visszafalazták. A torony keleti falának alapozásánál is igen furcsa 3. Galba К. rajza a templomról. 3. Zeichnung von der Kirche von К. Galba. 3. Dessin de l'église par K. Galba. 3. Рисунок церкви К,. Галба, m