A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

3 Boksay Gy.—Koppány T.: Devecser — Ugod — Essegvár — Döbrönte. Balatonfüred, 1961, 7-11. 4 Mon. Vespr. II. 65, 73. s Zichy Okmt. III. 19.; Békefi 71 -72. 8 Galgóczy Erdődy-lt. Lad. 53. fasc. 3. no. 12. — néhai dr. Iványi B. 7 szíves közlése. • 52. DÓBA. Devecseri járás. A XIV. század második felétől a somlói várhoz tartozó falu eredetileg Csák birtok lehetett a távolabbi környékkel együtt, s mint ilyen a várral került az Ugodi Csenikek, majd a Himfiek,Garaiak, illetve Kinizsi kezére. A XV. század végén birtokos Szapolyai István a várral együtt Dobat is eladta Bakócz Tamás érseknek, aki az Erdődyekre hagyta. Az utóbbiaké volt a legújabb időkig.

1 XIV. századi templomáról csak a következő évszázad végétől ismerünk adatokat. A dobai parochiális egyházat 1480-ban,

2 plébánosát 1495-ben

3 és 1523-ban

4 említi egyegy oklevél. A török időket átvészelő templomot az 1779-es leégés után barokk átalakítással állították helyre.

5 Az egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentélyű, keletéit templom nyugati oldalán háromszintes torony áll, szentélye déli oldalán pedig gótikus sekrestye. A barokk nyílásokkal és boltozassál fennmaradt középkori templom (amelynek szentélyét bordás-záróköves XIV. századi boltozat fedi) egyetlen újkori része az 1924-ben épített

6 kegyúri oratórium. (8. kép.)

1 i Pfeiffer 134. Csánki III. 228.; Iia-Kovacsics 174-175. 2 OL. Dl. 45.830. MDK-A-I-10, Oszvald. 3 OL. Dl. 46.296. MDK-A-I-10, Oszvald. 4 OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald. 5 Visitatio Can. Nagyszőllős, 1779. 6 A somlószőllősi plébánia története. Kézirat a somlószőllősi rk. plébánia irattárában. 7 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 53. DOLOSD. Fejér megye, móri járás (1956 előtt a zirci járás területén). A királyi szakácsok bakonyi elpusztult faluja, amelyet 8. Dóba, r. k. templom. 8. Dóba, römisch-katholische Kirche. 8. Dóba — église catholique. 8. Доба, реконструированная церковь. 1275-ben a Bana nemzetség szerez meg.

1 Egy évszázaddal később a Némái Kolos családé,

2 a XV. században pedig az Újlakiak Bátorkő-palotai uradalmának része.

3 A XVI. század elején elnéptelenedett.

4 1426-ban említett

5 templomát 1690-ben

6 még puszta templomként jegyzik fel, 1702-ben

7 azonban csak a helye látszik. 1 Szentpétery Krit. jegyz. 2621, 2736. 2 HO. III. 240. 3 Csánki III. 229. 4 U.o. és Ila-Kovacsics 176. 5 Csánki III. 229. « BMRA. 7 Ila-Kovacsics 176. X 54. DÖBRÖNTE. Pápai járás. A Csák nemzetség ugodi ágának birtoka volt,

1 amelyet Tördemici Fehér Pál szerzett meg. Tőle vásárolták meg Szalók-nembeli Heim fiai: Heim, Pál és György 1330-ban.

2 A tőlük származó Döbröntei Himfiek kiemelkedő családtagja, Benedek bolgár bán a környéken szerzett kiterjedt birtokai védelmére várat építtetett a falu felett 1360 és 1375 között.

3 A várat, s vele annak birtokait a Himfiektől az utolsó Himfi, István visegrádi várnagy halála után veje, Essegvári Ferenc örökölte 1499-ben.

4 A vár alatti faluban állt Szt. Margit szűz parochiális temploma, amelyről 1388-ból

5 és 1499-ből maradt ránk adat.

6 i Csánki III. 274. 2 U.o. és Tud. Gyűjt. 1833. VIII. 99. 3 Csánki III. 209.; Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955., 459. 4 Csánki III. 209. 5 OL. Dl. 42.378. MDK-A-I-10, Oszvald. 6 Batthyány-cs. It. Heimiana, no. 669., néhai Iványi Béla szíves közlése. 0 55. DUD AR. Zirci járás. A Bakony keleti részét megszálló Csák nemzetség birtoka. A nemzetségből származó Dudari és (Csák-) Berényi családoké a XIII—

XIV. században, az általuk építtetett csókakői vár tartozékaként.

1 A XV. században a várral együtt az Újlakiak kezébe kerül.

2 Középkori templomáról nem ismerünk okleveles adatot. A mai ref. templom északi oldalán későgótikus előcsarnok áll, külső falában elszedett kapukerettel. Ez a XV. század végi építmény korábbi eredetű, valószínűleg még XIII. századi templom mellé épült. (9. kép.)'

6 1 Karácsonyi I. 304-305. 2 Csánki III. 229. 3 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 56. ENDRÉD. Devecseri járás. Elpusztult falu. A béli monostor hamis, XIII. században készült 1086-os összeírásában szereplő Endréd, vagy „villa Andreáé episcopi" a monostor ősi birtokai közé tartozott,

1 de már a XV. század végén puszta volt.

2 A török időkben végleg elpusztult. Templomát Szt. Márk evangélista tiszteletére emelték, s először 1230-ban említik.

3 A témával foglalkozó eddigi feldolgozások templomának patrociniumából kiindulva következetesen összetévesztik a mai Márkó ősével, a középkori Szentmárkkal.

4 1 PRT, VIII. 268. ; Csánki III. 229. 2 Ila-Kovacsics 181. 3 PRT. VIII. 43, 279.; Mon. Vespr. I. 82.; Békefi 84. 4 Ila-Kovacsics 181.; Békefi 84. 128