A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kozák Károly: A sümegi és szigligeti vár XVII. századvégi kerámiája

3. Belül mázas füles fazék (1) és belülmázas füles bögrék (2 — 9) a süme­gi várból. 3. Topf mit Henkel von glasierter Innenseite (1) und Töpfchen mit Hen­kel von glasierter Innenseite (2 — 9) aus dem Schlosse von Sümeg. 3 .Marmite à anses, vernissée en dedans (1) et petits pots à anses» vernissés en dedans (2-9). Château de Sümeg 3. Горшки, внутри покрытые глазурью (1) и кружки, внутри покрытые глазурью (2—9) из Шюмегской крепости Sümegi vár. A most ismertetendő anyagban, az eddig talált diszkerámiához, a díszítés gazdagságát és a kidolgozás minőségét tekintve a legközelebb áll egy jól formált kancsó (1. kép 1.), amelyet kívülről márványt utánzó mázzal díszítettek. A kancsó kiöblösödő száj- és nyak­része zöld, belül pedig sárgásfehér mázzal borított. A „márványozás" alapszíne ugyancsak sárgásfehér, amelyen jól érvényesül a vörösesbarna, kevés zölddel vegyített „erezés" 5 . Ez a darab a habán edényekkel együtt került elő a palota délkeleti végében feltárt ár­nyékszék aknájából, s így valószínűleg a palota felsze­reléséhez tartozott. A díszítés módja, a forma és a kidol­gozás finomsága e feltevést erősíti. Az a tény azonban, hogy a sümegi vár más pontján — északi töltésben — és a szigligeti várban is találtunk hasonló töredékeket, arra utal, hogy ez a kancsó-típus a dísz- és használati kerámia között helyezhető el. 6 Feltehetően nem volt annyira „ritka" és drága, mint a habánok készítménye. Forma és méret tekintetében hasonlít a fent leírt kan­csóhoz két kívülről zöld-, belülről sárgásfehér mázzal borított füles kancsó, amelyek szájpereménél egy kis kiöntőrészt képeztek ki. A szájperem alatti részt — a fentihez hasonlóan — öt körbefutó vonal díszíti (2. kép 2.). 7 Ezek a kancsók is jól formáltak, anyaguk és mázuk is jó minőségű. A formai hasonlóságok, a lelőhely — a palota délkeleti végében levő árnyékszék aknája — és a készítés idejének feltehető azonossága arra mutat, hogy ez a két kancsó az előbb leírt darabbal együtt, egy mű­helyben készült. Elképzelhető, hogy e darabok az egyik sümegi fazekasműhely készítményei, amelyre némi ha­tást gyakoroltak a várba került habán edények. Készí­tésük kora — figyelembe véve az évszámos habán kan­csókat (1663 és 1673) — a XVII. század utolsó évtize­deire tehető. Formája és a sümegi néprajzi gyűjtés anyagában szereplő darabok alapján 8 a múlt században Sümegen gyártott boroskancsók előzményének tekint­hetjük. Feltehetően az említett műhely készítménye még egy valamiivei egyszerűbb, finoman iszapolt agyagból sár­gára égetett kancsó is, amelynek csak felső részét és fü­83

Next

/
Oldalképek
Tartalom