A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1966. évi munkájáról

kiállítás tematikájának kidolgozása. Ennek megvalósí­tásával egyidőben kell az itteni kiállítóhely működteté­sével kapcsolatos problémákat (fenntartás, dologi és létszámkihatások) megoldani. Sümegen az Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe át­adott vármúzeum kiállításokkal való ellátásának kér­dése többízben volt értekezletek tárgya. Ezeken Igaz­gatóságunk is részt vett. 1966-ban a közművesítéssel a várfalakig jutottak el, a vízvezeték és a villanyvilágítás közvetlen bevezetése 1967-re húzódott át. Ezt a mun­kát azonban csak akkor lehet megindítani, ha a vár egyes helyiségeinek hasznosítása tekintetében az érde­keltek között megegyezés jön létre. Álláspotunk szerint miután a megyei Idegenforgalmi Hivatal mint jelenlegi üzemeltető sem a kiállításrendezés költségeit, sem a majdani megfelelő üzemeltetést (teremőri létszám) biz­tosítani nem tudja, e feladatot s vele a kezelés gondját is adja át Igazgatóságunknak. Javaslatunk egyelőre tárgyalás alatt van, sajnos ezek elhúzódása miatt az ide tervezett kiállítás megvalósulásáról 1967-ben nem lehet szó. Nagyvázsonyban ugyancsak eredmény nélkül maradt az ottani vármúzeum kiállításának felújítására, a kő­tár újjárendezésére és kibővítésére tett javaslatunk, a jelenleg üzemeltető Idegenforgalmi Hivatal e célra költ­ségvetésében nem rendelkezik fedezettel. A Megyei ta­nács Végrehajtóbizottsága számára készült beszámoló­ban mindkét vármúzeum Igazgatóságunk részére tör­ténő kezelésbeadását javasoltuk. Megoldás született azonban az Országos Műemléki Felügyelőség által már évekkel ezelőtt kisajátított és muzeális célra átalkított népi műemlék sorsára vonat­kozóan. Megismételt javaslatunkra a Községi Könyv­tárt az e célra nem alkalmas helyiségekből kiköltöztet­ték és az Idegenforgalmi Hivatal 1967-re kilátásbahe­lyezte az objektum Igazgatóságunknak történő átadá­sát. Az itt létesülő szabadtéri néprajzi múzeum költség­vetési előirányzatait 1967. évi költségvetésünkbe be­dolgoztuk, s az jóváhagyást nyert. Bakonybélben a Bakonyi Intézőbizottság kezdemé­nyezésére a Veszprém megyei Tanács egy népi műem­léképületet 1966-ban muzeális célra megvásárolt azzal, hogy abban, az 1967. évre tervezett helyreállítási mun­kák elkészülte után 1968-ban Igazgatóságunk létrehoz­za a megye harmadik szabadtéri néprajzi múzeumát. Az 1966-ban várossá fejlesztett Tapolcán a városi és járási tanács késő ősszel széleskörű értekezletet hívott össze helytörténeti múzeum létesítésével kapcsolatos elgondolások egyeztetése ügyében. A már korábban e célra kisajátított épületrész jelentős átalakítása és bőví­tése révén lehetne erről szó, nagyösszegű beruházási, illetve felújítási hitel biztosítása nélkül azonban a mun­kálatok nem indíthatók meg. A városi tanács vállalta valamennyi érdekelt szerv megkeresését a szükséges fe­dezet biztosításához. Igazgatóságunk képviselője kifej­tette, hogy a helytörténeti, irodalomtörténeti és a Ta­vasbarlanggal kapcsolatos természettudományi profilú kiállítóhely létesítésével egyetértünk, s a kiállítás beren­dezését, üzemeltetését annakidején vállalni tudjuk. Néhány szóval foglalkoznunk kell a más szervek keze­lésében levő kiállítások látogatottságával. Amint az a statisztikai adatokból kitűnik, ezek látogatottság mérté­kének növekedése (kb. 9%) valamivel magasabb volt Igazgatóságunk látogatottságának emelkedésénél (8.6%). Erőteljesen nőtt a Nagyvázsonyba és Sümegre, a vármúzeumokba riányuló forgalom, kisebbmértékű emelkedés tapasztalható a keszthelyi Helikon-könyvtár látogatottságában. Stagnál viszont s változatlanul aránytalanul alacsony a pápai Kékfestő múzeum for­galma. Jelentősen visszaesett a tapolcai Batsányi-em­lékszoba és a herendi Porcelánmúzeum látogatottsága. IX. Alábbi statisztikai táblázataink az intézményeink tevékenységével kapcsolatos számszerű adatokat tartal­mazzák: 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom