A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Molnár László: Akadémiai munkaértkezlet a herendi porcelánról

korszerű porcelánplasztika megteremtésének sürgető feladata. Az értkezletet az elhangzott hozzászólások után

4 POGÁNY Ö. GÁBOR foglalta össze. Megállapította, hogy a tudományos tanácskozás sokoldalúan foglalkozott a Herendi Porcelángyár történetének kutatási problémáival, művészeti kérdéseivel, a hagyományok és a gazdaságosság problémáival. Konkrét példákkal, történeti tényekre alapozott megállapítások kapcsán tárta fel az eredményeket, a nehézségeket. Megmutatta az értekezlet a megoldáshoz vezető lehetőségeket, a további kutatás, a művészi színvonal emelése, a hagyományok helyes értékelése és a korszerű porcelánok megteremtése irányában. * A Herendi Porcelánszobrok с kiállításon a közel száz darab válogatott plasztika, történeti sorrendben mutatta be a gyár XIX. és XX. századi szobrászti munkásságát. A múlt század közepe táján készült alkotásokon még a bécsi, a meisseni és más klasszikus gyárak plasztikáinak közvetlen hatása figyelhető meg. A század utolsó évtizedeiben már a hazai szobrászművészek alkotásai is helyet kaptak a gyárban olyan formában, hogy az egyes műveket megvásárolták a szerzőktől porcelánban való kivitelezésre. Majd a XX. század elejétől kezdődően készíttetnek a különleges anyag — a porcelán — számára plasztikai alkotásokat. Az utolsó két évtized az útkeresés küzdelmeit és eredményeit mutatja ebben a művészeti ágban is. A tárlat ilyenformán nemcsak történeti áttekintést nyújtott a gyár termékeiről, hanem gyakran csak egy-egy műben megfogalmazva bemutatja a hazai szobrászművészet stílusforma változásiat is egészen napjainkig, a legújabbnak és haladónak mondott törekvésekig. A tárlat így a széles közönség számára is gazdag ismeretanyaggal szolgált és számos olyan kétséget oszlatott el, amely időnként a porcelánszobrokkal kapcsolatban éppen a megfelelő ismeretek hiányában felvetődik. A kétnapos értekezlet gazdag programjában is jelentős esemény volt a megyei MTESZ baráti találkozója, ahol az értekezlet résztvevői a veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátipari kutatóival cserélhették ki tapasztalataikat a technikai és technológiai kérdésekben, amelyek egyre több jelentőséggel bírnak a gyár további eredményes működése szempontjából. A tanácskozáson elhangzott hozzászólások és korreferátumok közül kiemelkedett az a javaslat, amely a herendi porcelánok baráti körének létrehozását szorgalmazta. A megyei Múzeumi Igazgatóság számára a területén levő számos idegenforgalmi nevezetesség, műemlék, kiállítás, múzeum mellett a korszerű tudományos ismeretterjesztés, a magas színvonalú népművelés konkrét — majdan országos méretű — mozgalmának megalapozását jelentette a baráti kör kezdeményezése. Az egyre differenciálódó kulturális igények kielégítésének egyik speciális területe lehet a megszervezendő társaság, amely szélesebb körben is szolgálhatja a herendi porcelánok és a gyár történetének, művészi eredményeinek, hagyományainak korszerű megismertetését. Az akadémiai munkaértekezlet eredményeinek számbevétele, a hiányosságok felismerése további munkára ösztönzi a művészettörténettudomány művelőit, a kutatókat, valamint a műszaki és gazdasági vezetőket a világhírű gyár jövőbeli sikereinek kivívása érdekében. A szaktudomány fejlődése szempontjából ebben az esetben csupán a tervszerűség kérdésével foglalkozunk. Ezideig hiányzott a kutatásból és a feldolgozásból a tervszerű koordinálás. Gondolunk itt elsősorban a hozzászólások során is felvetődött kérdésre a gyár alapítójának személyén túlmenően, — a gyárat felvirágoztató és világhírét megszerző Fischer Móric tevékenységére, sokévtizedes munkásságának felkutatására. A fischeri korszak története még mindig fehér foltját jelenti a gyár működésének, amely egyre sürgetőbb feladatként vár megoldásra. Hasonló a helyzet a XX. század évtizedeinek kutatásánál is, ahol a bonyolult politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok között kell megtalálni a valóságos tényekre alapozott, és arányaiban helyes módszert a feldolgozásra. A Herendi Porcelángyár a legrégibb folyamatosan működő iparművészeti létesítményünk. Története többnyire a kisebb népszerűsítő monográfiáktól eltekintve

5 csak részlettanulmányokban ismeretes. A tanácskozás egyik, a tudomány számára is figyelmet érdemlő eredménye, hogy feltárta és felvetette a herendi porcelánok történetének az egyetemes és az európai kerámiatörténetben különleges helyet elfoglaló szerepének feldolgozását. Molnár László 319