A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Keve András: Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez

Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez A Balaton és vidéke területéből madártani szempontból a legjobban kutatott Keszthely és környéke, bár meg kell azt is állapítani, hogy a Balaton madártani kutatása viszonylag igen későn indult meg. A XIX. században minden kutató sokkal érdekesebbnek tartotta a Duna alsó szakaszát, vagy a Duna és Tisza közének mocsárvilágát s a Balatont elhanyagolták. Ugyan vannak elszórt régi nyomok arra nézve, hogy a Balaton környékén is történtek madártani megfigyelések, így Bél Mátyás irataiban (Lukács, 1942) előkerültek adatok, melyeket Bél Gyurikovits Györgytől szerzett, bár ezek nagyon általánosak, egy azonban értékes bennük, hogy már 1730—42 között ismert volt a túzok előfordulása Keszthely környékén. Valószínűleg Grossinger (1798) is járt a Balatonnál, mert hírt ad a pelikán, sólymok és a császármadár költéséről a Balaton vidékén. Találunk adatokat, főleg a pelikán előfordulásáról Sziklay (1778), Windisch (1780), Korabinszky (1786), De Luca (1791), Eissl (1808), Lassú (1829) és Seiz (1829) irataiban s feljegyzéseiben is (Darnay, 1950). 1839—1840-ben ellátogat Petényi is a Balaton környékére. Pontosan nem tudjuk, hogy merre járt, de Szigligeten, illetve Tihanyban biztosan megfordult (Leverkühn, 1901; Csörgey, 1904). Römer Flóris (1859) a balatonfüredi keselyű előfordulást említi. (Darnay, 1926). Az első madártani gyűjtés azonban Keszthelyen indult meg, amikor 1874-ben SL Nemzeti Múzeum leküldi preparátorát Dréher Istvánt Keszthelyre gyűjteni. A behatóbb megfigyelések azonban csak .ШЗ-ból ismertek — bár ebben az esztendőben Herman Ottó is járt Siófok és Tihany között, de akkor őt halászati kutatások érdekelték — amidőn 1883—1887 között 1. A Kisbalaton 1836-ban. 1. Karte des Kisbalaton's im J. 1836. 1. Le Kisbalaton en 1836 1. Малый Балатон в 1836-м году Szikla Gábor látogatja, mondhatni, elég rendszeresen a fonyódi Nagyberket, és itt keresi fel őt a neves osztrák ornithológus Reiser 1886-ban. Innen tesz kirándulásokat Szikla a Kisbalatonba is (Warga). 1890-ben Herman Ottó 3 hónapot tölt az akkori Tótszentpálon (= Somogyszentpál), és innen végzi kutatóútjait a Nagyberekbe és a Kisbalatonba. A Balaton madáréletének rendszeres vizsgálata azonban már egy esztendővel előbb megkezdődött, amikor 1889-ben Lovassy Sándor megtelepedett Keszthelyen. 1891-ben a II. Nemzetközi Madártani Kongresszus alkalmából Herman Ottó vezetése alatt egy népes ornithológus csoport keresi fel a Kisbalatont, és 1892ben Homeyer ismét a Keszthelyi Hegységben figyeli a madarakat. Lovassy felléptével azután egyre többen kezdik vizs361