A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Petánovits Katalin. A vörsi bábtáncoltató betlehem
A vörsi bábtáncoltató betlehem A XIX. század elején még sok színes játékkal tette vidámmá, szórakoztatóvá ünnepeit népünk. Az eltelt másfél évszázad, a polgárosodás ezeket a játékokat lassan kiszorította, mással helyettesítette, és vagy elfelejtődtek, vagy a gyermekjáték szintjére süllyedtek. Talán egyetlen játék a betlehemes, mely még mindig sok faluban és városban él felekezeti különbség nélkül. 1 E szokás „tartalmát (bibliai események) és első formáját (liturgikus) tekintve, keresztény eredetű", 2 de meg kell jegyeznünk, hogy a betlehemezésben érdekesen keverednek keresztény és más elemek (pl. regös hatás), és a betlehemezésnek is részben célja a bőségés termékenységvarázslás. 3 A betlehemezés szokásán belül is megkülönböztető szerep jut a bábtáncoltató betlehemnek, mely napjainkban élő valóságában már alig fordul elő. Somogy megyében több községből is ismerünk bábtáncoltató betlehemezést. Peterdi László Kilitiből, 4 Sági János Balatonszentgyörgyről, 0 T. I. pedig Lengyeltótiból 6 közöl. 1954-ben a balatonberényi bábtáncoltatásról 7 készült film, az elmúlt években az Országos Néprajzi Múzeum a balatonszentgyörgyi betlehemezést vette filmre. A közlések, — a korábbi gyűjtések módjának megfelelően — csak magára az előadott szövegre ügyeltek, esetleg még a szereplők ruháját írták le, meg a bábokat, de sem dallamot, sem mozgásformát nem jegyeztek le. A jelen dolgozatban igyekeztem e hiányosságokat pótolni, a rendelkezésemre álló eszközökhöz mérten pontos lejegyzést adni a játék menetéről, előkészítéséről, körülményeiről. 8 Vörs a Balaton déli partján fekszik, Keszthelytől 14 km-re. 800 lélekszámú kisközség, lakói földművelők, most tsz-be tömörülve dolgoznak. A lakosság katolikus, vallásos. Máig él itt e szép hagyomány, mégpedig teljes virágzásban, felnőttek között. Játékukban a kultikus cél érezhető legerősebben, a mulattatás, adománygyűjtés másodrangú, bár fő céllá is előléphet, mint ez az utóbbi három évben meg is történt. A betlehemezésről 1965 nyarán hallottam először. A helyszínen érdeklődve elmondták a falusiak, hogy ez év karácsonyán is — mint minden évben — megtartják, s ugyanúgy, ahogyan régen, elődeik csinálták. Csupán annyi a különbség, hogy most nős emberek járnak, nem fiatalok, mint régen az szokásban volt. A szereplők neve után érdeklődve felkerestem a „hangadó" Ifi Jánost, és megbeszéltünk egy időpontot, amikor lejátsszák —gyűjtés céljára— a teljes betlehemezést. A választás 1966. január 6-ára, Vízkereszt napjára esett. A játékosok rendben összegyűltek, hogy megismételjék a betlehemezést. Előző alkalommal már egy vörsi lakostól lejegyeztem a játék szövegét, most pedig magnetofon felvételt készítettem, bőven volt alkalmam megfigyelni a játék mozzanatait. Németh Jenő 9 pedig 1963, 1964 és 1965ben készített magnetofon felvételeit volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Ő 1964-ben két helyen — a parókián és egy parasztházban — készített felvételt, ami többoldalú megfigyelésre adott lehetőséget. A január 6-i gyűjtés után ismét lejegyeztem a játékot egy idősebb embertől, aki legénykorában gyakran betlehemezett. így négy magnetofonszalag, egy játék előtti és egy játék utáni lejegyzés áll rendelkezésemre, sőt, még egy próba megfigyelése is. Ennyi anyag birtokában, úgy érzem, pontos képet adhatok a betlehemezés menetéről. Gyűjtéseim, érdeklődésem folyamán kiderült, hogy a somogyi bábtáncoltató falvak nagyrészt elhagyták már e szokást, csak gyerekek betlehemeznek, ha még néhány helyen előfordul. Sági János 10 1904-es tudósításában írja, hogy 13—14 éves gyerekek jártak a betlehemmel, és könnyű szívvel váltak meg kellékeiktől a múzeum javára, mondván, szívesen eladják a betlehemet és a felszerelést, mert utódjuk úgysem akadna. Néhány éve még jártak a betlehemesek Balatonszentgyörgyön, de azóta teljesen elmaradt. A vörsi betlehemezés ezeknél tartósabb, hagyományőrzőbb közösségben vert gyökeret olyannyira, hogy napjainkban is képes új mozzanattal gyarapodni. Három éve meglett korú komoly férfiak vették át a fiatalemberek helyét, s ennek komoly oka volt. Mint a bevezetőben említettem, a falu lakói katolikusok, vallásosak, s templomuk sorsát is szívükön viselik. A templom tatarozásra szorult, s a leleményes hívők egyike, 303