A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kopasz Gábor. A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Drávavonal védelmében

Csányi László parancsára a Dráva mellől a megyei tisztviselők Rosos István első alispán vezetésével már augusztus 2-án hazatértek Veszprémbe, hogy a felváltó nemzetőrök megszervezését elősegítsék és majd a felváltó csoportot Baranyába elkísérjék. Magukkal hozták a felváltó csoport utitervét és az első csoportból azoknak a névjegyzékét, akik a tisztek, vagy közvitézek közül továbbra is a Drávánál akartak maradni. A veszprémi nemzetőrök első csoportja kifogást emelt a Baranya megyei nehézkes élelmezési viszonyok miatt is, ami a csapatok lelkes hangulatát nagyban rontotta. Főleg azt kifogásolták, hogy a baranyai hatóságok nekik drágábban adják a húst, mint a civil lakosságnak és ezt megyéjük állandó bizottmányának is tudomására hozták. Veszprém megye határozatában kifejtette, hogy Baranya azon intézkedését, miszerint a megye lakosságának 14 kr-ért adják a marhahúst, ugyanakkor a veszprémi nemzetőröknek 16 kr-ért, a testvériség eszméjével nem tartja összeegyeztethetőnek. Különösen azért méltánytalan ez a megyei határozat a Veszprém megyei nemzetőrökkel szemben, mert azok őszinte lelkesedéssel siettek a haza védelmében Baranya déli szélére és hosszú ideje távol vannak családjuktól. Veszprém megye Csányi országos biztoshoz fordult a sérelmes Baranya megyei rendelet megváltoztatása érdekében.

15 A veszprémi nemzetőrök első csoportja augusztus 12-én indult el Baranyából hazafelé. Más útvonalon mentek, mint amelyen a felváltásukra útnak indított második csoport haladt, így a felváltó csapatokkal nem találkozhattak. Vajszló térségéből elindulva, Hernádfán, Mozsgón, Szentbalázson, Igaion, Tabon, Fokszabadin, Kenésén keresztül érkeztek meg 21-én Veszprémbe. Útközben többször tartottak pihenőt és így útjuk 10 napig tartott. Nemzetőreit Veszprém megye hazatérésük után ünnepélyesen fogadta. Hunkár Antal főispán nagyszámú közönség előtt üdvözölte őket. Megköszönte nekik, hogy a veszélyben levő haza védelmében a Dráva partján táboroztak, s onnan hazafias kötelességük teljesítése után hazatértek. A több mint egy hónappal előbb ideiglenesen szolgálatba állított tisztviselők átadták helyüket a nemzetőri szolgálatból hazatért rendes tisztviselőknek.

16 A felváltásra induló nemzetőrök második harmadát hasonlóan állították ki, mint az első csoportot. Most is részint önkéntes jelentkezés, részint sorshúzás útján toborozták őket az egész megye területéről. Az összeírt nemzetőrök az első harmadhoz hasonló lelkesedéssel készültek a Dráva mellettiek felváltására. A felváltó sereg gyülekezési hely és idő tekintetében négy részlegben indult útnak. Augusztus 8-án Kenéséről, Szilasról és Keszthelyről, 9-én ugyancsak Keszthelyről indult egy-egy részleg. A Dráva mellől Csányi által hazarendelt megyei tisztviselők nemcsak a nemzetőrök gyülekezését szorgalmazták, irányították, hanem mint polgári biztosok a csoport előtt haladva, 24 órával előbb mindenütt gondoskodtak azok elszállásolásáról és elemezéséről. A járási főszolgabírók feladata volt a kellő számú személy- és málhaszállító szekérről való gondoskodás. Már most, amikor a nemzetőrök második harmada elindult az első felváltására, leszögezték, hogy a harmadik harmadrész szeptember 7-én fog majd útnak indulni a második harmad felváltására, ha erre szükség lesz a haza védelme szempontjából. A harmadik harmadrészt pedig október 7-én majd ismét az első váltja fel, és így mindaddig tovább fogják a felváltást folytatni, amíg az ország határain tornyosuló fellegek el nem oszlanak. Veszprém megye mozgó nemzetőreinek az egy hónapban megállapított szolgálati idejéhez akkor is ragaszkodott, amikor a miniszterelnöki rendelet tíz hétben állapította meg a váltási időt. Kérelemmel fordult a megye a miniszterelnökhöz, hogy nemzetőreinél továbbra is az egyhónapos felváltási időt tarthassa meg.

17 Mivel a nemzetőrök fizetést csak a rendeltetési helyre való megérkezésük után kaphattak, ezért az útra való napidíjakról a megye gondoskodott. Ezenkívül minden nemzetőrnek az útra három napi élelmet kellett magával vinnie. Az útnak indított sereg tisztjei tiszti beosztás tekintetében elsőbbséget élveztek a hazatérő nemzetőrség ott maradni szándékozó tisztjeivel szemben, ha így a tisztek nagyobb létszámot tennének ki a szükségesnél. A Dráva mellett szerzett tapasztalatok és rend következménye volt, hogy a megye állandó bizottmánya a második csoport szervezetét, létszámát sokkal pontosabban határozta meg, mint egy hónappal előbb az első csoport esetében tette. Ez arra is mutat, hogy a nemzetőrség megszervezésénél egyre inkább általában a teljes katonai szervezet megvalósítása volt a cél. A Dráva mellé induló második felváltó csoportot — a járások arányának megfelelően — négy zászlóaljra osztották. A zászlóaljak századokra tagolódtak. Minden nemzetőrszázad állt 1 kapitányból, 1 főhadnagyból, 2 alhadnagyból, 2 őrmesterből, 12 tizedesből, 2 dobosból, 2 ácsból és 200 közlegényből. Az egész felváltó sereg létszáma közel 2000 ember volt. A felváltó seregbe is ugyanúgy kijelölték az orvosokat, mint az első harmadnál tették. Ha a toborzás során valaki maga helyett más embert állított, tartozott azt a megyei határozat szerint felszerelni, vagyis el kellett látnia foszlánnyal

18 és szuronyos puskával. A felváltó csapatokat a megye rövid puskák helyett inkább dárdákkal látta el. Már az első csoport részére 264