A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Kopasz Gábor. A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Drávavonal védelmében

A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Dráva-vonal védelmében Jellasics horvát bán Magyarország elleni fokozódó hadi készülődéseivel szemben 1848 májusában és júniusában a Horvátországgal határos dél-dunántúli megyékben is sürgős védelmi intézkedések megtételére volt szükség. Szemere belügyminiszter Baranya megyéhez küldött rendeletében felhívta a figyelmet a hazánkban és a környező tartományokban jelentkező mozgalmakra, amelyek könnyen veszélyesekké válhatnak. Magyarországot meg kell védeni az esetleg betolakodó ellenséggel szemben, ezért Baranya megye is gondoskodjék a rendes polgárőrség kiegészítéséről, illetve a megyei nemzetőrség megalakításáról.

1 Baranya megye annak tudatában, hogy az országnak saját nemzeti hadserege nincs, a közös hadseregbeli magyar katonaság pedig az ország határain kívül teljesít szolgálatot, nagy gonddal fogott a nemzetőrség felállításához. Már a márciusi események után Pécsett is megalakult a polgárőrség és ebben különösen a pécsi és baranyai ifjúság vett részt nagy lelkesedéssel.

2 Horvátország közvetlen szomszédságában különösen érezni lehetett a veszélyt, amely Jellasics részéről az országot, s közvetlenül Baranya megyét is fenyegette, ezért a megyei közgyűlés 6000 főnyi nemzetőrség felállítását határozta el. A magyar kormány a drávai védelmi-vonal egységes irányítása céljából az egész Dél-Dunántúlt Varasdtól Eszékig, vagyis Zala, Somogy, Baranya és Tolna vármegyéket, valamint Pécs sz. kir. várost Csányi László teljhatalmú országos biztos alá rendelte és feladatául tűzte ki, hogy ezeken a részeken a szükséges védelmi intézkedéseket tegye meg. Ezt a belügyminisztérium Baranya megyének is tudomására hozta és felhívta, hogy az országos biztost mindenben támogassa. A kormány Baranya megye részéről 3000 nemzetőr kiállítását és ennek 14 nap alatti felszerelését rendelte el, de a megye már ezt megelőzően intézkedett — mint fentebb láttuk, ezt a számot kétszeresre növelve — a 6000 főnyi megyei nemzetőrség megszervezéséről, s így a nemzetőrség összeírása már folyamatban volt. A védelmi vonalhoz összeírt nemzetőrök, a gyógyszerészek kivételével, felmentést nem kaphattak. Ha valaki magát a nemzetőri szolgálat alól kivonta, azzal szemben úgy jártak el, mint hazaárulóval. Csupán az aratás idejére, ezenkívül mentesítették még a kisházasokat is.

3 Csányi László először Csáktornyáról írt levelében tájékoztatta a megyét a védelmi feladatokról, majd pedig személyesen is megjelent a megye állandó bizottmányának közgyűlésén. Levelében arról számolt be, hogy a kormány mindössze 4000 főnyi katonaságot bocsát rendelkezésére. Ilyen csekély létszámú sereg nem tud a védelmi céloknak megfelelni, ezért megyei mozgó nemzeti őrseregekkel kívánja a védelmi csapatok számát felszaporítani. A megyéknek kell gondoskodni a katonaság élelmezéséről és az ő feladatuk a mozgó nemzetőrség azonnali megszervezése. A hiányzó katonaságot tehát maga a kormány is nemzetőr csapatokkal kívánta pótolni.

4 A Baranya megye közgyűlésén személyesen megjelent Csányi t nagy lelkesedéssel fogadták. Tőle értesült a megye arról, hogy a pancsovai és péterváradi csajkások is csatlakoztak a pártütő Jellasics bán tervéhez és hogy rabló csoportok Zenta környékét pusztítják. Csányi László kifejtette a közgyűlés előtt, hogy a kijelölt Dráva-vonal védelmére 40.000 emberre van szükség. Még ha a kormány a sorkatonaság eredetileg tervbe vett létszámát 5000 főre emeli is 4000-ről, még mindig hiányzik 35.000 főnyi fegyveres erő, amelyet a dél-dunántúli megyék nemzetőrségéből kell kiállítani. A megye — megújítva korábbi határozatát — 6000 emberből álló kimozdítható nemzetőrsereget szavaz meg Csányi részére, a kijelölt vonal védelmére. Az itt levő önkéntes honvédsereget a megye kiegészíti egy zászlóaljra. Védelmi feladatokra adják át az egy osztályra felszaporított megyei pandúrokat, akiknek közbiztonsági feladatait az itthon maradó nemzetőrök fogják ellátni.

5 Csányi országos biztos Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyékbe polgári biztosokat nevezett ki, akik a védelmi csapatokkal kapcsolatos ellátási, élelmezési és elszállásolási ügyeket intézték. A polgári biztosok részére a szükséges pénzellátmányt a kor17* 259