A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Katona Imre: S-betűs herendi porcelánok az Iparművészeti és a Bakonyi Múzeumban
3. Mayer János masszamesteri működésére utaló részlet Fischer jegyzékéből. 3. Beschreibung der Tätigkeit von János Mayer als Masse-Herstellmeister, entnommen aus Fischer's Verzeichnungen. 3. Passage du registre de Fischer relatif á l'activité de János Mayer, maitre de malaxage 3. Деталь списка Фишера, ссылающаяся на деятельность мастера массы Яноша Майера machinációkkal jutott 1840 június 28-án a porcelángyárhoz. A gyár alapjaiul szolgáló műhelyt Stingl alapította. Évekig közönséges fazekasáruk és keménycserepek készítésével foglalkozott, míg nem tapasztalta, „hogy a porczellán mázhoz megkívántató kőből hegysorok vágynak, s Herenden több lakóházak abból vágynak épülve". lü Ez a felismerés indította arra, hogy porcelán előállításával foglalkozzék. 11 évig tartó kísérletei 1839-ben vezettek eredményre. 17 Mint tudjuk, a Herendi Porcelángyár — Fischer szerint —• 1839-ben alapíttatott, holott csak egy évvel később került véglegesen és jogszerűen Fischer Móricz tulajdonába. Egy bizonyos, Fischer már 1839-től, a porcelán sikeres előállításától Stingl leghatásosabb finanszírozója. Fischer azonban meggondolatlan machinációjával nehéz helyzetbe hozta önmagát és a magyar műipart, mert mielőtt elsajátította volna Stingl eredményeit, a feltaláló otthagyta. Mayer 1839-ben szegődik Stingl bérlőtársává. Fischer megjelenésével az ő sorsa is ugyanúgy megpecsételődik, mint Stingl-é. Már az elmondottak is sejtetik, hogy 1840 június 28tól súlyos válságba kerül Fischer herendi porcelángyára. A lényegesen megnagyobbított, számos kisegítő üzemmel ellátott gyár hiába áll a széria-termelés rendelkezésére, Fischer még Mayer segítségével is csak úgy tud megfelelő masszát előállítani, ha a keverékbe zetlitzi földet kever. Fischer évekig tartó kísérletsorozata ismert, mert égetéseiről vezetett feljegyzései fennmaradtak az Iparművészeti Múzeum Adattárában. 18 Ezek segítségével nemcsak arra kaphatunk választ, hogy milyen áruk készültek Herenden 1841 és 1843 között, hanem az is kiderül, hogy Fischert a gazdaságosság mellett milyen szempontok vezették a masszák alkotóelemeinek kialakításában. Az égetési kimutatásban két dátummal is találkozunk. Az egyik 1842 január 3, a másik 1842 február 1. A két dátumból és az éven belüli hónapok egymásutánjából, valamint a napok emelkedő tendenciájából nemcsak az 1842-es év eseményei bontakoznak ki a korabeli feljegyzésből, hanem a kimutatás szinte összes tételeinek keletkezési ideje is. így pl. az is kiderül, hogy a kimutatást 1841-től vezették 1843-ig. Az első égetésre utaló feljegyzések 1841 március 24-én kezdődnek. Ebből tudjuk, hogy már 1841 előtt is zettlitzi földet használtak a herendi porcelán előállításához. A kimutatásból megállapítható, hogy Fischer masszája minőségének emelését fontosnak tartotta és minden tőle telhetőt elkövetett, hogy alkalmassági fokát növelje. E próbálkozások eredményezték a masszáknak és a mázaknak azt a hatalmas variációját, melyekkel a kimutatásban találkozhatunk. A masszák egyes típusait a próbakor betűkkel jelezték. Az A-val, B-vel, C-vel, D-vel, E-vel Z-vel és az ABC többi betűivel jelölt masszák fordulnak elő leggyakrabban a kimutatásban. Minden bizonynyal ilyen massza-jel volt a kanna fenekén levő „S"betű is. Különös figyelmet érdemel a kimutatásnak az a tétele, mely szerint Y és Z jelzésű masszák első égetésére 1841 szeptember 5-én került sor Herenden. Az e napi égetés anyagának összetétele után a massza típusára ugyan nincsen utalás, de a november 3-a és 7-e közti égetésekről írott feljegyzések után a massza típusjele is olasható. (2. kép.) Miután az összetétel 251
