A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

család mellett 7 inquilinust is találunk. Az összeírás névsora s más adatok alapján összesen 12 üvegfúvó itteni tevékenységéről tudunk számot adni, közülük 5 már 1757-ben is itt élt, dolgozott. A huta megszűnése után 4 munkás ifj. Gasteiger János Mihály úrkúti, 4 pedig a Gleiszner-féle lókúti hutában talált magának kenyeret.

52 1770-ben 20 Ft 80 den. értékben 128 tábla ablaküveget szállítottak Dravecz József olvasókanonok veszprémi házának építéséhez.

03 Mária Terézia 1771. évi rendelete értelmében Veszprém megye is elkészítette kimutatását a területén levő manufaktúrák teljesítőképességéről. Ebben a Német-, Csehbánya és Lókut hutákról szóló adatok szerepelnek.

54 El kell fogadnunk Sághelyi véleményét, hogy az adatok túlzottak. Ha viszont úgy értelmezzük őket, hogy egy-egy fajta egész évben kizárólagosan folyó előállítása esetén készíthető maximumokat jelenthetnek, akkor még ezeknek az „elméleti" számoknak is van számunkra értéke. A listának számunkra két konkrétuma van: a termeivények felsorolása, és az eladási ár. Készítmény neve ára/tucat Lókúton Cseh- és /tucat Németbányán/tucat Közönséges ivópohár 12 kr 45.540 95.000 Asztali borospohár 12 kr 45.540 100.000 Nagyobb hatszögletű pohár 13 kr 37.933 78.000 Hosszúnyakú nagyobb üveg 18 kr 30.360 65.000 Finom 2 itcés palack I ft— 9.108 20.000 Finom 1 itcés palack 36 kr 15.180 41.000 Közönséges 2 itcés palack 36 kr 10.350 3.000 Közönséges 1 itcés palack 18 kr 20.700 5.000 Kerek kis ablaküveg 5.5 kr 17.250 1.850 Kerek nagyobb ablaküveg 6 kr 17.250 1.900 Kurtanyakú üveg (butella) 30 kr 28.360 60.000 Kis gyógyszerészüveg 6 kr 9.180 200.000 Ha az egységárakat figyelembevéve egy-egy áru-fajta eladási-termelési értékét kiszámítjuk s a többiével összevetjük, érdekes megállapítást tehetünk. E szerint a legtöbb árufajta egy év alatt megtermelhető mennyisége átlagosan 9—10.000 Ft-ért értékesíthető hutánként. Tehát a három huta 1770 táján együttesen maximálisan 30.000 Ft értékű üvegáru előállítására volt képes. Az összeírás megjegyzi még, hogy mindhárom hutában egyenként 3—3 olvasztókemence működik. Gasteiger Fülöp 1773-ban meghalt. Három fia közül — úgy tűnik — mindössze Kristóf vehetett részt az üveggyártásban, előbb özvegyen maradt s a huta vezetését átvevő anyja mellett, majd később unokatestvére, ifj. Gasteiger János Mihály mellett, mindenesetre nem túlságosan jelentős szerepet játszva.

55 Fülöp egyik leánya viszont olyan személyhez ment férjhez, aki talán éppen családi kapcsolatai ösztönzésére lépett, vállalkozóként üveggyártó mestereink közé.

50 Az 1777. évi urbárium tanúsága szerint az ekkor 24 zsellért számláló Németbánya hutájának bérlője özv. Gasteigerné.

57 Mint ,,

vidua, magistra Officináé Vitrariae" szerepel 1782. május 19-én a városlődi anyakönyvben, amikor halálát jegyzik fel benne. Ekkor azonban már a huta nem működött. A németbányai huta megszűnésének időpontjáról a legutóbbi időkig szintén téves adatok láttak napvilágot. Fényes Elek még a XIX. sz. közepén is működőnek írja le.

58 Gulden, s utána, munkáját forrásként felhasználva Dornyay is, a huta működését 1762—1807 közötti időre teszik.

5i) Az úrbéri szerződés felkutatásával a helytörténeti lexikon szerzői határozták meg legpontosabban a huta megszűnését, 1780-at adván ennek időpontjaként. Mint írják: ,,... az uraság pontosan fennállásának negyedszázados fordulóján számolta fel, annyira irtották, pusztították az erdőt az üzemhez szükséges fa végett, hogy a haszon a kárral nem állott arányban..."

00

. A Gasteiger János Mihállyal kötött 24 esztendős bérleti szerződés lejártával a hutamester által épített létesítmények automatikusan az uraság kezébe kerületek. Ez oldotta meg nyilván a kérdést. Ha elfogadjuk, hogy a németbányai huta termelése 1757 áprilisában indult meg, úgy az üzem megszűnését 1781 tavaszára kell tennünk. Egyezik ez az időpont a település („Német Öreg Bánya") lakosságával 1781. május 22-én megkötött úrbéri szerződés létrejöttével is.

01 Eszerint az itt élő 23 házas és 2 hazátlan zsellért jobbágyi szolgáltatások teljesítésére kötelezték, azzal a könnyítéssel, hogy a kilencedet és a tizedet évi 40 Ft-tal válthatták meg. Ezt az összeget azonban 1783-ban 163 Ft-ra emelték.

02 1785-ben 33 házban 165 lélek élt Németbányán („eine deutsche Glasschmölze").

63 Mint láttuk, Németbányán is csaknem felére csökkent a lakosság száma a huta megszűnése után. Egy 1802-es összeírás is megemlékezik az itteniek egyrészének elvándorlásáról, melyet a huta leállása idézett elő.

64 A település nem fejlődött, lakossága még 1829is csak 219 fő. Viszont a püspökség nem tudta meg150