A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: Emlékezés Sági Jánosra (1874–1938)

szetes, hogy a községeket a főútvonalakra építették ... A házak sorakozása nem a harcos magyarok sátor­táborait, hanem az uradalmi mérnök mértékét juttatja az eszünkbe." 19 — Természetesen a magyar ház típusainak kialakulása, fejlődése korántsem ment oly egyszerűen végbe, ahogy azt annak idején Sági János elgondolta. A háztípusok kialakulásában sok más tényező szerepel még, s mind­ezeket Sági János, kellő irodalom híjján, nem ismer­hette. Jankónak a felnémet háztípusra tett megállapí­tásait tudományos eszközökkel jóval később Bátky Zsigmond 20 cáfolta meg, mégis letagadhatatlan érdeme Ságinak, hogy a népi objektumok létrejöttének ténye­zői közé úgyszólván az elsők közt felvetette a gazda­sági viszonyokat, a társadalmi helyzetet. A néprajzi jelenségeket sohasem egymagukban, hanem mindig az emberrel, az emberi közösséggel kapcsolatban tárgyal­ta, tekintetbe véve a gazdasági és egyéb adottságokat, s ezzel a módszerével meglehetősen túljutott kora nép­rajzának túlzottan természettudományos (a ház fejlő­désénél például a sejtek osztódását idéző) szemléle­tén. A néprajzi gyűjtés és kutató munka mellett régé­szettel is foglalkozott. 1899-ben Csák Árpád és Sági János körüljárták a Balatont, hogy lássák: hol talál­hatók régiségek, s hogy hol gyűjtsenek. 21 „Abban a munkásságban, amelyet a Balatoni Múzeum kifejtett, jóidéig jelentékeny része volt Sági Jánosnak is, aki azonkívül, amit Csák Árpáddal együtt tett, az ethnog­raphiai gyűjtés mellett, három helyen önállóan végzett archaeológiai kutatásokat", — írja Kuzsinszky Bálint balatoni archaeológiájában. 22 1902-ben Kékkúton ró­mai épületmaradványokat tárt fel, 23 s Sági János ásatá­sának értékes lelete a két Krisztusmonogrammos tég­la, 24 az őskereszténység első, a Balaton mentén talált emléke. Ugyaninnen sírkő is előkerült. 25 — 1903-ban Mindszentkállán népvándorláskorabeli sírokat tárt fel, 14 11. Füstös ház, Esztergály. Sági János felvétele, kb. 1907-1909. 11. Haus ohne Rauchfang, Esztergály. Aufnahme von János Sági, unge­fähr 1907-1909. 11. Maison „enfumée" à Esztergály. Photo de János Sági, 1907-1909 env 11. Курень. (Дом без дымохода). Эстергай. Снимок Яноша Шаги, ок. 1907—1909. míg 1905-ben Csák Árpáddal együtt Balatonberény­ben népvándorláskorabeli temetőt. 26 — 1906-ban a keszthelyi Apátdomb őskori putrilakásait ássa fel, 27 eredményeit az Archaeológiai Értesítőben publikálja. 28 Mindezen tudományos munkája, néprajzi gyűjtőte­vékenysége, a Balatoni Múzeum néprajzi osztályának megszervezése és anyagának létesítése, gyarapítása ke­véssé tudták ellensúlyozni szocialista beállítású közé­leti szereplését, forradalmi színezetű újságcikkeit. A forrongásban levő közhangulatra jellemző, hogy Sági János, de nemkülönben a Keszthelyi Hírlap fő­szerkesztője, Csák Árpád, a Balatoni Múzeum egyik alapító tagja elferdített írással írt mérges hangú név­telen leveleket kaptak: — „Tek. Sági János telekkönyvi tisztviselő. Helyben. Tisztelt Renegát keresztény vezér úr! "Legyen béke" című cikkéért kap jutalmul 25 nád­pálcát, mert a kath. papságot merészelte ütlegeltetni. Adje." — „Tek. Csák Árpád úr lapszerkesztő. Tisz­telt Kis Öreg! Kuc-kuc, Önt nagyon megbántotta a nagy vármegye, tehát II. Árpád uram, csak menjen mielőbb nyugalomba. Adje." — (Postabélyegző kelte: 1910. aug.) A különböző világnézetű és érdekeltségű újságok közt már évek óta kíméletlen harc folyt, amibe — távolabbról szemlélve az eseményeket — a Zalai Közlöny 29 is beleszólt: — „Aki Keszthely fellendülését, culturális példás haladását figyelemmel kísérte, az Sági János nevét nemcsak jól ismeri, de ennek a haladásnak egyik előkelő munkását, harcosát tiszteli benne. És hogy Csák Árpád dr. a felelős szerkesztő lapjában tár­gyilagosan felsorolta Sági János munkálkodását, és ju­talmat nem várt és nem kapott érdemeit, tartozunk annak kijelentésével, hogy Sági Jánost erre mifelénk is olyannak ismerik és tisztelik, aminőnek cikkében őt feltüntette. Ha van benne szenvedély, az csak tisztítólag hat a felvilágosodás híveire. Üdvözletünket és nagyra­becsülésünket küldjük neki." — A védiratok ellenére az ellentábornak sikerült elérnie, hogy 1910-ben Mórra helyezték át telekkönyvvezető­nek. Az áthelyezés meglehetősen nagy sajtóvisszhangot váltott ki a zalai, de a fővárosi újságokban is. Általában abban az egyben az egymással ellenkező világnézetű lapok megegyeztek, hogy az áthelyezésnek politikai háttere volt. A Zalai Közlöny 30 hosszabb cikket írt „Sági János ügye" címmel, s benne ismételten kiemeli Sági János jelentőségét. — „Szerkesztő a javából, akinek telek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom