A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhládák

nótáriust, az atyamestert, a bejárómestert, az első hites dékányt, a második hites dékányt, a hites elsőlegényt, amásodik hites elsőlegényt, a hites íródeákot és az „ifjúrészről", valamint „feleséges részről" való „öregek" neveit. Az irat tartalma érdekes képet nyújt a XIX. század 30-as éveiben működő egyik legnépesebb és legjelentősebb veszprémi céh szervezetéről és belső életéről. Már külön láda és annak díszes kivitele jelzi a legénytársaság súlyát. Maga a céh is jelentős volt, hiszen a főcéhmester mellett alcéhmester is működött, de a legénytársaság is igen nagyszámú tagságot tömörithetett magába. Kitűnik ez abból is, hogy az „első 57. A veszprémi szűcscéh ládája. 57. Die Zunftlade der Kürschner von Veszprém. 57. Le coffre de la corporation des pelletiers de Veszprém 57. СУНДУК веспремского цеха скорняков hites dékány "mellé „második hites dékányt" is választottak, sőt a dékányokon kívül „hites első legény" és „második hites első legény" tisztségek is szerepelnek, ami meglehetősen szokatlan, mert általánosságban az első legényt hívták dékánynak. Úgylátszik azonban, hogy Veszprémben a nagy létszámú ifjú legénytársaságoknál a két tisztség különböző funkciót jelentett. Ezt a megállapítást alátámasztja a veszprémi magyar varga legények 1820-ból való kannájának felirata is, amelyen ugyancsak külön öreg dékány és külön öreglegény tisztség olvasható.

51 Igen érdekes a szövegnek az a része, amelyből kitűnik, hogy a legények két nagy csoportra oszlottak: ifjú legényekre és feleséges legényekre. Ezek közül pedig mintegy választmányi tagokként csak 6—6 legény neve szerepel az iraton, akiket „öregeknek" neveznek. Az ún. „öregek" képviselik tehát a többi legényt. A két külön csoport fennállása és 6—6 „öreg" által való képviselete úgy látszik már régebben kialakított és pontosan előírt szervezeti forma lehetett, mert a legénytársaság 1827-ből való korsóján is ilyen megoszlásban és létszámmal szerepelnek a nevek.

52 A feleséges legények külön csoportjának kialakulása szembetűnően jelzi a gazdasági és társadalmi fejlődéssel túlhaladott céhrendszer teljes megmerevedését és retrográd szerepét. A mesterek ugyanis egyre féltékenyebben és szigorúbban ragaszkodtak a piacot monopolizáló kiváltságos helyzetükhöz és ezért a mesterré válást mind súlyosabb és súlyosabb anyagi feltételekhez kötötték, hogy minél kevesebb mesterrel kelljen osztozkodniuk a kialakulóban levő gyáripar miatt mindinkább szűkülő piaci lehetőségeken. Ezért rekedtek meg a legények évtizedeken keresztül a legényi státusban, ezért alakult ki a feleséges legények nagy tábora és ezért olvashatjuk az 1827-es korsón szereplő — már akkor öregnek jelzett — Németh Ferenc csapólegény nevét változatlanul a feleséges legények névsorában még az 1834-es ládafedélen is. A festett irat keretdíszítésén belül a négy sarokban egy-egy kör alakú keretben négy primitív népies rajz a csapómesterség négy jellegzetes munkafolyamatát 58. A veszprémi kőművescéh ládája. 58. Dje Zunftlade der Mauer von Veszprém. 58. Le coffre de la corporation des maçons de Veszprém. 58. СУНДУК веспремского цеха каменщиаов. 122