A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhládák

lított, ónozott vas, hosszú csuklóspántok tartják. Eredeti lábai bizonyára elvesztek, jelenlegi esetlen, hasábalakú lábait később kaphatta. 2. Későbarokk-rokokó Az eddig ismertetett egyszerű, egyenesvonalú, bizonyos fokig architektonikus, talán későreneszánsz, vagy korabarokk stílusúnak minősíthető, provinciális megjelenésű ládákkal szemben merőben új csoportot képviselnek a hajlított vonalú későbarokk, vagy rokokó céhládák. Közös jellemzőjük a hajlított vonalvezetés, amely legtöbbször már a láda testének körvonalán feltűnik, de méginkább jelentkezik az egyenesvonalú, geometrikus keretszegélyek helyébe lépő, nyugtalan hatású bemélyített, faragott keretdíszítéseken, a kimagasló díszes zárszekrénykéken, esetleg az azok kihúzható fedelét koronázó, mozgalmas, faragott szobrocskákon, sőt a hatalmas, díszes zárszerkezetek alakján. Ezek a ládák, szemben az előző csoport architektonikus megjelenésű ládáival, úgy hatnak, mintha nem is „építették", hanem plasztikusan masszából mintázták volna. Tömör keményfából készültek, nyers megmunkálásúak és az ún. Mária Terézia-kor vaskos, magyarországi népies 22. A veszprémi asztaloscéh ládájának belseje. 22. Das Innere der Zunftlade der Tischler von Veszprém. 22. L'intérieur du coffre de la corporation de menuisiers de Veszprém 22. Внутренняя часть сундука веспремского цеха столяров 21. A veszprémi fazekascéh ládája. 21. Die Zunftlade der Töpfer von Veszprém. 21. Le coffre de la corporation des potiers de Veszprém 21. СУНДУК веспремского цеха гончаров barokkjának, de ugyanakkor a rokokó könnyed vonalvezetésének stílusjegyeit viselik magukon. Ebbe a csoportba 9 ládát sorolhatunk. Inkább a jelentősebb veszprémi városi céhek ládái tartoznak ide, míg a falusi céhládák jórésze a későreneszánsz hagyományos szerkezetét és alakját őrizte meg, teljesen leegyszerűsített formában egész a XIX. század derekáig. Egyrészük datálva is van. A fazekasoké 1768-ban, a lakatosoké, órásoké és puskaműveseké 1776-ban, a mészárosoké 1779-ben, a pékeké ugyancsak 1779-ben készült. Az asztalosokén és kalaposokén nincs ugyan dátum, de stílusjegyeikkel és egész külső megjelenésükkel pontosan beleillenek ebbe a csoportba. Ezenkívül még egy egészen hasonló, ismeretlen eredetű céhláda járul ehhez az együtteshez. Továbbá ide sorolható a devecseri mészárosok 1778ban készült hatalmas céhládája, végül még egy egyszerű kis láda. A csoport első tagja a veszprémi fazekascéh keményfa ládája. (21. kép, Függ. 18.). A magas, koporsó106