A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

egyéb virágok. Ez a díszítő stílus válik a század végén általánossá (tósokberéndi kovács-bognárcéh 1794., függ. 34. — 26. kép). Tipikus példája a palotai szűcscéh 1814. évi korsója (függ. 43. — 33/a kép) tulipán és szegfű motívumokkal. Az 1815-ös mencshelyi kovácscéh korsóján (függ. 44. — 34. kép) a tulipán mellett már a napraforgó is ott látható, a palotai csizmadia ifjútársaság korsóját (1824., függ. 49. — 37. kép) pedig már kizárólag napraforgók díszítik. Általában a lendületes, nagyméretű, vastag inda vezetés jellemzi ezt a stílust (veszprémi csapólegények korsója 1827., függ. 52. — 40. kép). Másik kedvelt, domborított motívu51. Szentgáli főszegi gazdalegénység korsója. 1867. 51. Krug der Burschenzeche der Landwirte von SzentgálFőszeg 1867 51. Chope de l'association des jeunes cultivateurs de Szentgál Főszeg 1867 51. Кружка общества молодых земледельцев с. Сентгал-фёсег 1867 г. 12 50. Veszprémi asztaloscéh korsója. 1866. 50. Krug der Tischlerzunft von Veszprém 1866 50. Chope de la corporation des menuisiers de Veszprém 1866 50. Кружка веспремской гильдии столяров 1866 г. ma a szőlő, amely a veszprémi szűcsök 1830-as korsóját (függ. 57. — 42. kép.) díszíti, valamint a hegyközségi korsókat (Mélyárok 1791., függ. 32., Ódori 1790., függ. 31. — 25. kép.). A virágok gyakran cserépből, vagy kosárból nőnek ki (pl. a három napraforgó a palotai csizmadiák 1824. évi korsóján (függ. 49. — 37. kép.) és a három tulipán és szegfű a csöglei takácsok 1844. évi korsóján (függ. 66). A vastag, rovátkolt indák, végükön kis rozettával gyakran úgy néznek ki, mint a csirkelábak (szentgáli főszegi gazdalegénység korsója 1867., függ. 79. - 51. kép). 6. A céhkorsók legfőbb központi díszítőeleme a céhjelvény, amely legtöbbször a mesterség jellegzetes szerszámaiból és készítményeiből áll. Az élelmezési ipar szakmáiból kifejezetten Veszprém megyei céhkorsót nem ismerünk. Sem a pé177