A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Láncz Sándor: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban

Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban Még sok hézag tátong az Egry életműben. A főbb pilléreket — elsősorban a második periódusban — már lerakta a kutatás, bár az utolsó műveket illetően még itt is van homály. Néhány jelentősebb korai mű — elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria anyagából — segítséget adott ahhoz, hogy a korai és késői szakasz egységét meg lehessen állapítani, hogy az életmű egészét alkotó boltozatot ki lehessen feszíteni, de a hasonlatoknál maradva, a bordázatok vonulatát még sok esetben sötétség fedi, s csak időnként csillan meg egy-egy sugár, mely az összefüggéseket megvilágítja. Ilyen sugaraknak bizonyultak most azok a képek és rajzok — néhány érett mű és rengeteg vázlat — melyek az Egry-házból, az Egry-örökségből, Vizkeletyék tulajdonából kerültek át Keszthelyre a Balatoni Múzeumba, összesen 317 darab jutott a múzeum tulajdonába: a legkülönfélébb időből származnak. Vannak egészen koraiak, 1905-ből származók, van néhány a keszthelyi korszakból (az 1920 körüli időből) és sok a második világháború előttről közvetlenül és egy-kettő még azutánról is. Az anyag zöme az 1930—40-es évekből származik; legtöbbje ceruzarajz, de található köztük jónéhány tus tollrajz és akvarell is. Mielőtt azonban a grafikai anyag ismertetéséhez fognánk, előbb három, a korai periódusból származó kéDpel kell foglalkoznunk, melyek a legutóbbi időben kerültek a múzeum tulajdonába, Urbányi (Nagel) Józseftől. Egry naplójában hivatkozik arra, hogy Korcsek Jánosnál ismerkedett meg Nágel József kereskedővel, akinek akkoriban az Erzsébettéren volt fűszer-csemege üzlete, s őt tanítgatja vasárnaponként rajzolni. Nágelékkel sokáig kapcsolatban maradt Egry, levelezett velük, s azok rendszeresen vásároltak képet a fiatal festőtől. Az első kép — Női portré — Egry munkásságának egész korai periódusából származik; valószínűleg 1903—4-ből. Sajnos, a lemezpapírra festett képet körülváigták (keretbe igazítás miatt?) s így éppen az évszám maradt le róla. Stílusjegyeit tekintve megegyezik az anyagban fennmaradt aktképpel (1. később), így ennek segítségével eléggé pontosan datálható. A kép lezártszemű, szép asszonyarcot ábrázol, az arcon valami földöntúli áhítat ömlik el (Madonna-kép lenne?) — rendkívül szépmetszésú száj, szabályos orr; az arcot szívalakú keretként öleli körül a kendő, amely lezárja az egész kompozíciót, s a teljes szimmetriában elénk állított arc nyugalmát és zártságát aláhúzza és kiemeli. Az ecsetkezelés teljesen sima, a színek lokálisak, a test hússzíne és a kendő meleg barnája kellemesen csendül össze (1. kép). 1906-ban készült a Tájkép (2. kép), ezen már egészen eltérő stílusjegyeket észlelhetünk. A klasszikus tájképfestés szabályai szerint elő-, közép- és hátteret különböztethetünk meg a képen. Az előtérben három ritkás fa álldogál, mögötte a patak, partján néhány fával — a patak átlósan folyik át a képen s a bal alsó sarokban duzzad tóvá. A háttérben egy nagy hegy tömege zárja le a képet, fölötte az ég látszik. Az ecsetkezelés teljesen eltér az előző képtől: Egry vastagon, tésztásan rakja fel a festéket, a kékeiket és zöldeket vastag vízszintes rövid vonásokkal helyezi egymás mellé — talán ezzel kívánja ellensúlyozni az egész kompozíció függőleges tendenciáját, amit a képből kinövő fák rajza a maximálisra fokoz. Valószínűnek tűnik, hogy a kép már Párizsból való hazatérése után készült — vagy talán onnan küldte haza. Mint írja: „...odahaza hagyott és Párizsból küldött munkáimból egy darab sem volt, mindent eladtak fillérelkért Nágel ós Wilhelm úrnak.. ,"

1 1910-ből való a (3. kép): Nágel Józsefné portréja. A divatos ruhában modellt ülő fiatalasszonyt kis contrappostóban ábrázolja; felénk fordulva szembenéz velünk. Szép fiatal arc, koszorúba rakott haj koronázza, fekete csikós ruhában, világító fehér blúzban, melyet a nyakbatett ékszer zár le. A kép alaphangulatát a zöld-fekete-hússzín hármasa adja meg — ezzel jellemzi a fiatalasszonyt — a háttér zöldes, lazúrosan megoldott, míg Ja ruha tésztásancsomósan előadott. Vissza-visszatér a képen a rózsaszín, minden bizonnyal ezzel kívánta Egry a fiatal279