A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

26 „Bretzelhumpen" (Isenberg id. m. és Zunftwappen und Handwerksinsignien der Bäcker, München. 1912.) 27 Domanovszky: Magyar Művelődéstörténet. IV. köt. 224. 1. 28 Wissel id. m. I. 160. 1. Tafel 5-6. 29 Isenberg id. m. 102. 1. Ilyen címerpajzsocskák, „kerekded fityegők" láthatók a soproni molnárok és ácsok céhkancsóján (1803.), amelyeket Csipkés tévesen bemondó tábláknak tartott. (Csipkés Kálmán: Sopron sz. kir. város múzeumának régi céhedényei. Soproni Szemle. V. évf. 1941. aug. 15. 3. sz. 226-227.1. 4. sz. kép.) 80 Pl. a miskolci kádárcéh kondérja és pintese a Miskolci Hermann Ottó Múzeumban. 31 Haberlandt, Arthur: Volkskunde des Burgenlandes. Hauskultur und Volkskunst. Österreichische Kunsttopographie. Bd. XXVI. Baden bei Wien. 1935. 26. 1. 32 Krisztinkovich Béla: Nobilis Amphorarius Magister. Művészettörténeti Értesítő. 1958. 2—3. sz. 4. sz. kép. 33 Diner József: A magyar parasztmajolika. Művészi Ipar. 1891. 39. 1. 34 Már a XVII. században is akadnak feliratos habán céhkorsók, mint pl. az egész korai német feliratú, pozsonyi mészáros céhkorsó 1638-ból (KudelkováKönigová, Alena : Moravska a slovenska habanska keramika. Listopad 1955- Leden 1956. 54. sorsz., 7. sz. kép), vagy a tatai mészárosoké 1674-ből, magyar felirattal. (A Sárospataki Református Múzeumban, a mádi református egyház tulajdona. Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. Bp. 1941. 14.1.) 35 Wartha Vince: Az agyagművesség (Ráth György: Az iparművészet könyve. Bp. 1905. II. köt. 594 — 95.1. 500. és 501. sz. kép a 600. és 601. lapon). 36 Malonyay Dezső : A magyar nép művészete. Bp. 1912. ÍV. köt. 343-344. 1. 732. ábra (339. 1.), 733. ábra (340. L), 62. ábra (38. 1.). 37 Divald Kornél: Régi magyar fazekasmunkák. A gyűjtő. 1914. jan. febr. 21. 1. 38 Csányi Károly: Magyar prasztfazekasok munkái. A Műgyűjtő. 1928. II. évf. 12. 1. és Csányi Károly: Népművészeti gyűjtemény (Dr. Lázár Béla: Egy magyar gyűjtemény. Bp. 1922. Wolfner Gyula gyűjteménye 110. 1.). 39 Ortutay Gyula : A magyar népművészet. Bp. 1941. 349, 350, 351 és 385.1. 40 Domanovszky György: Népi fazekasság. Officina. Bp. 1942. 21. sz. kép. 41 Domanovszky György : A Balatonkörnyék népművészete. Bp. 1943. 71.1. 42 Viski Károly: Népies kerámiánk. Magyar Iparművészet. 1931. XXXIV. évf. 1 - 2. sz. 46.1. 43 Viski Károly: Cserépmunka. Díszítőművészet. (Viski Károly: A Magyarság néprajza II. köt. 319-320.1.) 44 Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Ethnographia. 1960. 365. 1. 45 Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő, 1961. XLIII. évf. 144. 1. 46 Fél Edit —Hofer Tamás — Csilléry Klára: Ungarische Bauernkunst. Bp. 1958. Corvina. 79. 1. 192. és 202. sz. kép. 47 A Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Vö. Samu János: hódmezővásárhelyi néprajzi kiállítás. Néprajzi Értesítő 1904. V. évf. 291. 1. 2. ábra. 48 Román János: Sárospataki kerámia. Magyar népművészet. XXI. köt. Bp. 1955. 18. 1. 5-6. és 1718. kép. 49 Kalapos céhkorsó M. N. M. L. sz. 1963/137, mészáros céhkorsó. M. Iparművészeti M. L. sz. 2950., 1800-as évszámmal. 50 Haberlandt, id. m. 27. 1., 66. 1., 103. 1. 51 Holme, Charles : Peasant Art in Austria and Hungary. London 1911. 62. ábra. 52 Theiss, Viktor: Steiermark (Deutsche Volkskunst). 53 Grundmann, Günther: Schlesien. (Deutsche Volkskunst.) 54 Spamer, Adolf: Die deutsche Volkskunde. Leipzig. 1935. 55 Viski Károly: A magyarság néprajza. IL 371. 1. 56 Molnár László: Fazekasság. Bp. 1963. 2. sz. kép. 57 Mihalik József: A kassai múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Kassa. 1903. 58 Magyar Iparművészeti Múzeum. L. sz. 29., 55. Ismertette és kópét közölte Pap János : A magyar fazekasipar. Művészi Ipar. 1888. 235. 1., 240. 1. 59 M. Népr. M. L. sz. 142. 159. 60 M. Népr. M. L. sz. 51. 956. 61 Krisztinkovich Béla : Habaner Fayencen, Bp. 1962. Corvina. 31-32.1. 62 Pap János : A magyar fazekasipar. Művészi Ipar. 1888. 240. 1. 63 Egyetlen hasonló a felsőireghi takácsoké (Tolna megye). M. N. M. L. sz. 135/1902. 64 Hasonló típusú, habán formákra emlékeztető korsó a 60. jegyzetben említett felsőireghi takácskorsón kívül a répcekéthelyi (Mannersdorf, volt Sopronmegye, Burgenland) takácsoké 1779-ből (M. Népr. M. L. sz. 105.747) és a répcekőhalmi (Steinberg, volt Sopronmegye, Burgenland) csizmadiáké 1769-ből (Heimat Múzeum, Markt St Martin. Képét közölte Haberlandt, Volkskunde des Burgenlandes. Baden bei Wien, 1935. 97. 1. 115/b. kép.). 65 Csányi id. művei. L. 36. jegyzet és Divald id. m. L. 35. jegyzet. 66 A domborműves technika Délnémetországban is a XVni. században jön divatba. L. Ritz, J. M. : Süddeutsche Volkskunst. München. 1938. 39. 1. (Günther Grosehopf: Die süddeutsche Hafner keramik. ) 67 M. Népr. M. L. sz. 61. 140. 49. 68 M. N. M. L. sz. : 1961. 1472 (Régi sz. IV. 797). 69 M. Népr. M. L. sz. 51. 33. 286. Képét közölte Pap János id. m. 240. 1., Wartha Vince id. m. 600. I. 500. sz. kép és Fél — Hofer — Csilléry id. m. 192. sz. kép. 70 M. Népr. M. L. sz. 30. 149. Képét közölte Domanovszky : A Balatonkörnyék népművészete.Bp. 1943. 89. 1. 71 M. Népr. M. L. sz. 61. 140. 50. 72 Malonyay id. m. IV. köt. 62. ábra. (38. 1.) 73 A somogymegyei szőttesmintákon is megtalálható. L. Malonyay id. m. IV. köt. 113.1. 14. kép. 74 Diner József id. m. 41. 1. 75 Donászy Ferenc : Az oroszlán ábrázolása a magyar heraldikában. Turul. 1938. 52. köt. 13. 1. 76 A sümegi fazekascéh korsója 1865. Bartha Lászlóné tulajdona, Tihany. Ismertette: Németh József: 191