A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Wessetzky Vilmos: A Bakonyi Múzeum két Osiris szobrocskája Somlójenőről

A Bakonyi Múzeum két Osiris szobrocskája Somlójenőről A Győri Főgimnázium 1888 — 1889. évi Értesítője az iskola természetrajzi és régiségtári múzeumának gyarapodási kimutatásában

1 érdekes adatot közöl két egyiptomi szobrocskáról: „A lefolyt iskolaévben gyűjteményünket gyarapították : Ebenhöch Ferenc

2 apátkanonok két db bronz Osiris-szoborral, amelyek közül az egyik ép a másik csonka." Lelőhelyként Kisjenő szerepel.

3

Szerzeményi naplószámuk 4/1888 — 1889. A két egyiptomi szobrocska leírását és a csonka példány fényképét Lovas Antal ugyancsak a győri főgimnáziumi értesítőjében közölte „Római kis bronz szobrok a győri bencés Rómer Flóris-múzeumban" o. dolgozatában.

4 Kisjenő (Kis-Jenő) helyett már a község új neve, Somlójenő szerepel itt. Ugyanezt a képet még egy alkalommal publikálták е

ёУ olyan röpiratszerü irodalmi munkában, amelyet egy győri könyvtáros és folyóirat-szerkesztő írt a második világháború kezdete előtt egy nagy győri városi múzeum létesítése érdekében.

5 A jószándék sajátos eljárásra késztette az írót, amenynyiben a közölt Osiris szobrocskát úgy szerepelteti cikkében, mint a berlini Múzeumból eredő tárgyat, amelyet ő kínál fel a győri múzeumnak. Feleleveníti gyermekkorát is, amikor mint kisdiák már két egyiptomi szobrocskát ajándékozott az iskola múzeumának, ahol a régiségtárban még az elbeszélés idején is látható volt az ajándékozó diáknak a neve. Mind e két, különben ismeretlen sorsú egyiptomi szobrocska, mind a költői megelevenítéssel az író asztalán elképzelt egyik somlójenői csonka Osiris szobor fényképe, téves következtetésekre adhatna alkalmat, ha nem állnának rendelkezésre az ötven évvel azelőtt készült gimnáziumi szerzeményi naplóadatok : az ajándékozó kanonok neve és a tárgyak rövid leírása, amely megegyezik az 1934 — 35. tanévi értesítőben közölt fényképpel és adatokkal.

6 Az utóbbiak hiánya a hazai rómaikori kultuszok emlékanyagából két értékes műtárgynak a törlését vonta volna maga után. A két szobrocskának harmadik említése meg egyenesen azok elvesztéséről adott hírt.

7 1962-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban egyiptomi kultuszemlékek után kutatva, a raktárban váratlanul bukkantam a Győrben régóta keresett két műtárgyra. Leltári számuk 55. 191. 3. és 55. 191. 4. Azonosításuk az említett múltszázadbeli győri szerzeményi naplószám és a gimnáziumi értesítőben közölt fénykép és leírás alapján minden kétséget kizáróan megtörténhetett. A fénykép csak a csonkán megmaradt szobrocskát mutatta (55. 193. 4.). Osiris alakja csak deréktól felfelé maradt meg. Ez egy 9,6 cm nagyságú, és kopott felülete ellenére szépen mintázott és öntött példányt képvisel, Osirisnak szokásos, álló múmiaalakjában. Jól kivehetők az arcvonások. Az áll alatt az uralkodói stilizált szakáll hosszúkás alakú. Gondosan formált az atefkorona is és vonalkázással díszített a kétoldali tolldísz, amely felül sérült. Jól kivehető a korona elejét díszítő ureuszkígyó is. Osiris az uralkodói jelvényeket tartja kezében, jobbjában az ún. „korbácsot" (inkább légykergető, stilizált, művészi kivitelben), baljában az uralkodás hieroglif jegyét is képviselő kormánypálcát. Az utóbbi is vonalkázással díszített. A szobrocska belül üreges és az öntőmag látható (1. kép). A kisebb méretű szobrocskám.: 8,6 cm, ugyancsak álló múmiaformájú Osirist ábrázol (55. 193. 3.), de hiánytalansága mellett a töredékesnél sokkal gyengébb kivitelben. Az erősen korrodált felület és a korona közepétől a szakállig húzódó repedés is hozzájárul ahhoz, hogy az arc alig vehető ki. Az atefkorona teteje sérült, a korona ureusz-kígyójának csak körvonalai látszanak. Jobbkézben a „korbács", balkézben a kézfej alatt megtört vonalú uralkodói bot, egyaránt vonalkázással díszített. A lábfej alatt a szobrocska felerősítésére szolgáló csapszög van. Mindkét szobrocska az egyiptomi késői korból való és rendkívül értékes módon gazdagítja a hazai rómaikori egyiptomi kultuszemlékek eddig ismert anyagát.

8 (2. kép). A dunai limesvonal mentén, illetve annak térségében, és a császárkultusz székhelyén talált Osiris szobrocskáknak a római kultúrterülethez való tar7 97