A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Pető Mária: A Pejacsevics-gyűjtemény Osiris szobrocskája

A Pejacsevics-gyűjtemény Osiris szobrocskája A veszprémi Bakonyi Múzeum anyagában, az elmúlt évek raktárrendezései során, egy ezideig figyelemre nem méltatott egyiptomi kis bronz szo­bor 1 keltette fel érdeklődésünket. Iparművészeti anyagként került leltározásra, s így történhetett, hogy a múlt századvégi porcelán és bronz tárgyak között — a korra jellemző divatos hamisítvány­nak gondolva — senki sem foglalkozott tüzete­sebben a szoborral. A tárgy 1953-ban került a múzeumba, a Pejacsevics grófok szépalmapusztai (Porva, Veszprém m.) kastélyából. A több, mint 300 darabból álló ajkai, illetve herendi porceláno­kat, bronz dísztárgyakat, üvegedényeket stb. tar­talmazó műgyűjteményben régészeti értékét tekint­ve egyedülálló ez az Osiris istent ábrázoló bronz szobrocska. A szobor magassága 16,5 cm, legnagyobb szé­lessége 4 cm, legkisebb vastagsága 0,5 cm. Osiris istent a szokásos álló múmia formában ábrázolja (2. kép). Az istenség az uralkodó hatalmi jelvé­nyeivel áll előttünk. Fején atef-korona ureus kígyóval, vízszintes kosszarvakkal és strucctolldísz­szel. A napkorong időközben megsérült, de a ko­rona csúcsán levő töredékből meglétére joggal kö­vetkeztethetünk. Az „isten-szakállal" ellátott arc elnagyolt kidolgozást mutat. A laposan formált testet (3. kép) múmia-lepel borítja. Ebből csak a kezefeje látszik ki, a test formáit az ábrázolás típusa szerint — a hátoldalt kivéve — a takaró csak sejtetni engedi (4. kép). Jobbjában „korbá­csot", baljában pásztorbotot tart. A két kézfej egymás felett helyezkedik el. A „korbács" és a bot mintázata ma már alig észrevehetően, de még látszik. Az uzeht gallérnak nyoma sincs. A test le­felé elkeskenyedik, az izmok futása nem érzékel­hető. A talprész kb. 1 cm. szélességben, derék­szögben előreugrik. Alján csapszög van, amely a tárgy felerősítésére szolgált. A szobor felülete ko­pott, vastag, zöldes patina fedi, festve, vagy ara­nyozva nem volt. Állapota — a letört napkorong­tól és a jobboldali kosszarvacska hiányzó csücské­től eltekintve — épnek mondható. Előállítása a szokásos egyiptomi technikával, a viaszelvesztéses eljárással történt. Az alsó lábszár enyhén hajlított. Egészében véve, a típus általánosan elterjedt pél­dáját mutatja darabunk. A tárgy, mint az egyiptomi kisbronz plasztika hazai viszonylatban gyér számban képviselt darab­ja, már önmagában is érdemessé teszi vizsgálatain­kat. G. Roeder nagy összefoglaló munkái óta — melyeket a jelen feldolgozásban is alapvetőnek tartottunk — nem csökkent az érdeklődés a művé­szeti és vallástörténeti emlékek e csoportja iránt. A késői kori emlékanyagban éppen nagy számuk miatt ezek a fogadalmi szobrok jelentős szerepet kapnak. Időben megközelítőleg ezer esztendőt ölelnek fel ; a római császárkortól kezdve az impé­rium egész területén előfordulnak. Osiris az egyip­tomiaknak legjelentősebb halotti istene, az alvilág ura. 2 A saisi kortól kedve kultusz-szobrai, a megelőző időkhöz képest, nagy tömegben tűnnek fel. Ez a folyamat tovább tartott a római korban is. Osiris lapos kis fogadalmi szobrai, amelyek főként a mem­phisi Sarapeumban és Sakkarában kerültek elő, 3 később a római birodalom távoli provinciáiban, így hazánk területén is előfordultak. 4 Jellemzően mutatják az istenség tisztelőinek etnikumbeli ki­terjedését a szobrok talpazatán elhelyezett fel­iratok. A feliratok általában hieroglif írással ké­szültek, de az egyik sakkarai példányon 5 már a hi­eroglif mellett a görög írás is megjelenik. Egy memphisi szobrocskán 6 pedig csak görög nyelvű szöveg szerepel. Görög férfi és egyiptomi származá­sú felesége állították együtt fogadalomból : „Alek­sziadész és Tabó a szobrot Osirisnak szentelték". E darab felirata is igazolja, hogy ezek a szob­rocskák fogadalmi célból készültek. A biztos lelő­hely űek alapján tudjuk, hogy ezeket szentélyekben helyezték el. A múmiaszobor laposra kiképzett csapszöggel, vagy sok esetben függesztőlyukkal el­látott teste alkalmassá tette, hogy e szobrocskákat falra akasztva, vagy fal elé állítva helyezzék el a templomokban. Nagy számuk, és ebből következő 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom