A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár István: Emlékezés Ádám Ivánra 1844–1928

3. Csatka. Templomrészletek. 3. Csatka. Teilansichten der Kirche 3. Csatka. Détails de l'église 3. Чатка. Детали из церкви. 1874 januárban a püspök felmenti az egyházi teendők alól. Ádám ekkor megkezdi tanári működését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítő leiratának vétele után az I —III. osztályokban számtant, a IV. osztályban mértant és az öszszes osztályban pedig hittant tanít, heti 22 órában. Tanári működését később is ebben a keretben végzi. Megbecsülését és szakmai tudásának elismerését jelenti, hogy 1875-ben a budapesti országos rajzkiállításon szakbírónak kérik fel.

7 Nemzetközi hírét jelenti, hogy az 1884. évi berlini rajzkiállításon szintén mint szakbíró szerepel. 1876-ban hivatalosan megkapja a rajzoktatáshoz a főreáliskolákban szükséges képesítést. 1877-ben felmentik a mértani rajz vizsgái alól. Ebben az évben karácsonyra pedig kinevezik a reáliskola igazgatójának.

8 1888. augusztus 30-ig látja el az iskola igazgatójának fontos munkakörét. A reáliskola ez idő alatt létszámgyarapodásban, fegyelemben, tanítási eredményekben örvendetes fejlődést ér el. Tudása, lelkiismeretes buzgó munkája és jó szíve révén a reábízott növendékeknek, sőt az egész város társadalmának tiszteletét kivívja. 1877-ben a bécsi rajztani-egylet levelező tagja, a berlini rajztanár-egyletnek pedig rendes tagja. A következő évben az Országos Régészeti Társulat is tagjául választja. 1885-ben az új ipariskola igazgatásával is megbízzák.

9 Már 1877 előtt, de főleg 1877 -1888 között, igen jelentős és elismerésre méltó irodalmi működést fejt ki. Hazai és külföldi szaklapok, tudományos folyóiratok nyitva voltak előtte, írásait mindenütt szívesen fogadták. Tanári működésének oktatási elveit, a rajztanítás módszereit a reáliskolai tanítás tervének megjelenése előtt a külföldi és hazai szaklapokban fejti ki. Szakít az elavult, régi felfogással, mely a rajzoktatásban csak technikai ügyesség és másolási készség elsajátíttatását látta. Véleménye szerint a rajzoktatásban a tanulók heyes ízlésének és művészi érzékének kiképzését kell elérni. A rajztanár-képzést szerinte magasra kell emelni. Állását és működését egyenrangúvá kell tenni a többi tanáréval. A rajzoktatást a kötelező tárgyak közé kell emelni. Ezt épp oly fontosnak tartja az általános műveltség kialakításánál, mint akár a latin nyelv tanulását, avagy a történelemét.

10 Az új tanterv megjelenése után cikkeiben az öröm hangján ír elveinek megvalósulása láttán. Egyéniségéből fakadóan, saját szerepót elhallgatva szerényen ismerteti a változásokat, de férfias önérzettel mutat rá a még fennálló hibákra. Nagy elismeréssel méltatja az új tantervet. Az elrendelt változtatásokat ő már évek óta sürgette. Tanártársait buzdítja a további reformok elérésére és a hibák kiküszöbölésére.

11 Történészi tevékenységét az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok múltjának kutatásával kezdi. Már noszlopi káplán korában megismerte a rend egyik jelentős kolostorát, a tüskevárit, amely a középkorban vikariatus volt. A tüskevári plébános ki is adta faluja kolostorának középkori történetét.

12 Házy Brüsztlétől kapja Gyöngyösy Gergely : Inventarium privilegiorum OSPPE másolatának a pécsi püspöki könyvtárban őrzött anyagát.

13 Az eredetit sem Brüsztle, sem pedig Házy nem ismerte. A több mint félszáz középkori regeszta anyagából merített Ádám is. Munkáiban felhasználta Eggerer, Benger és Orosz pálos történészek munkáit is. A Badacsony oldalán épült Szent Imre és a bakonyi Szent Jakab pálos kolostorok és templomok alaprajzait felméri. Az 1263-ban már fennálló románkori pálos épület-maradványokat unikumnak mondja.

17 Ádám 1877 tavaszán ismét Tüskeváron jár. A pálosromokról kilenc rajzot készít, ő az első megörökítője és lerajzolója a nagy múltú romoknak.

15 Nemcsak felméri és lerajzolja, hanem igen részletes leírást is ad róluk. Tanulmányát „A tüs-