A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1965. évi munkájáról

már időszerű festése is. Az épületben működő rk. plébánia által használt s számunkra átadott egy helyiséget és a hozzátartozó folyosórészletet az eddig nem megfelelő pénztár-iroda, illetőleg ruhatár céljára alakíttattuk át. A belső munka 1965 májusára, a külső tatarozás a nyár végére készült el. Az idő előrehaladottsága miatt a múzeum udvari homlokzatainak felújítása 1966-ra tolódott. Az Igazgatóság 1965. évi rendezvényei közül messze kimagaslott és széleskörű érdeklődést váltott ki a május 16-án megnyílt s őszig nyitvatartott Borsos Miklós szobrászművész újabb alkotásait bemutató kiállítás. A látogatók mintegy 20%-a kifejezetten e kiállítás megtekintése céljából kereste fel múzeumunkat. Köztük a kormány számos tagját, hazai és külföldi közéleti személyiséget, delegációkat sorolhatjuk fel. A kiállítással s az azt kiváltó hatással — vendégkönyveink bejegyzései kapcsán — több mint 30 hazai és külföldi kritika, ismertetés, vezércikk foglalkozott, a megnyitóról a Magyar Rádió egyenesadásban számolt be, bemutatta többízben a Televízió és a Filmhíradó is. Nemcsak a 3 kötetet megtöltő, igen tanulságos bejegyzéseket tartalmazó vendégkönyv jelezte az érdeklődést, hanem az a körülmény is, hogy 1500 példányban megjelentetett katalógusunkat másfél hónap alatt elkapkodták, így augusztusban újabb 2000 példányban nyomattuk újra. Az év egyik legjelentősebb magyar képzőművészeti kiállításának tehát a tihanyi múzeum adott otthont, az érdeklődés és a lehetőség a kezdeményezés folytatására ösztönöz: már 1965ben megkezdtük az itt rendezendő Egry Józsefkiállítás előkészítését. Borsos Miklós szobrászművész kiállítását E. Takács Margit, a Bakonyi Múzeum munkatársa rendezte, a megnyitóbeszédet a megyei múzeumigazgató tartotta. Részben É. Takács Margit, (1965 augusztusszeptember), részben (1965 június 24—július 18. között) T. Péter Márta muzeológusok a nyári időszakban kihelyzést nyertek a tihanyi múzeumba, a szükséges igazgatási és népművelési tevékenység (tárlatvezetés) ellátására. A múzeumban összesen 999 tárlatvezetés zajlott le. Építőművészek többízben, köztük az UNESCO kongresszusa is, megbeszéléseiket, amint arra már 1964-ben is volt példa, a múzeum helyiségeiben tartották. Szeptember 27-én esti tárlatlátogatás keretében a veszprémi Művészklub 60 tagja kereste fel a múzeumot. Az 1964-ben megrendezett 3 termes „A Balaton jövője" с kiállítást november 9-én a Balatoni Intéző Bizottság lebontatta. Kisebb változások történtek az állandó kiállításon is. Az itt és a vendégszobákban elhelyezett műtárgybútorokat részben Pápára, részben az eredetileg kikölcsönző mosonmagyaróvári múzeumba szállították vissza. Az elszállított bútorokat a Bakonyi Múzeum 1964 —65-ben felújított műtárgybútoraival pótoltuk. — Megkezdődött az 1966-ban itt megrendezendő „Hajók a Balatonon" с hajózástörtóneti kiállítás előkészítése is, az Egry- ós a kőtári kiállítás mellett. Igazgatóságunk javasolta az eddig hozzáférhetetlen egykori berendezésével épen álló könyvtárszoba hasznosítását múzeumi könyvesbolt-olvasószoba céljaira. A Múzeumi Főosztály a javaslattal egyetértett, a berendezést megtervezték, kivitelezése megindult, remélhetőleg 1966 idegenforgalmi idényére elkészül. A Főosztály kérésére Éri István elkészítette az állandó kiállításrész 1967. évi felújításának forgatókönyvvázlatát. Bár Tihanyban is problematikus a teremőri létszám, két munkakör megszüntetésével kísérletként 1965 augusztusában a múzeum reggel 9-tól — 19 óráig tartott nyitva. A 10 órás nyitvatartás hasznosnak bizonyult, azonban a látogatószám még így is alatta maradt az 1964. évinek, 162 502 volt, 24 000-rel kevesebb. Ebből kb 15 000 főnyi csökkenés a Népművészeti Házban állott népművészeti kiállításrészünk augusztus elején történt lebontásával magyarázható, az előző évi itteni, hasonló időszakra eső látogatószám figyelembevételével. 7. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Tihany Az 1963 elején a megyei múzeumigazgató által kezdeményezett tihanyi skanzen ez évben eljutott a megvalósulás határáig. Miután sem a Balatoni Intéző Bizottság, sem az ügyben érdekeltté vált HISZÖV a korábban kilátásba helyezett, a népi műemlékek helyreállításához szükséges összeget biztosítani nem tudta, a fedezetet máshonnan szereztük meg. Igazgatóságunk a volt halászcéhház ós a Batthyány u. 40. alatti népi műemlékek helyreállítási tervét, költségvetését 1965 elején elkészítette s a kivitelezéshez megnyerte az Országos Műemléki Felügyelőséget. Augusztusban indult meg a két épület restaurálása. Az előirányzott költségvetés (kb 300 000 Ft) mintegy felét a Múzeumi Igazgatóság, másik részét az OMF biztosította. Az épületek munkálatai a korai fagy miatt teljes befejezést nem nyertek, bár mindkettő előzetes átadása az év végére megtörtént. A hátra32