A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár jubileumi szoborpályázata

A Herendi Porcelángyár jubileumi szobor-pályázata A Herendi Porcelángyár. Az a lapítás körülményeinek pontos meghatározása további részletkutatások sorát teszi szükségessé, de a tudomány már egyértelműen elfogadta azokat a legutóbb feltárt eredményeket, amelyek a Herendi Porcelángyár alapítását Stingl Vince nevével hozzák összef üggésbe^Az ötnegyed évszázad alatt kialakult hagyomány szerint Fischer Mórt tartják a világhírű üzem létesítőjének. — Nevéhez és nem egyszer személyes tevékenységéhez, a porcelánkészítésben való jártasságához fűzik, a herendi gyár létrehozásán túlmenően, annak felvirágoztatását, sajátos formavilágának kialakítását is. — Ez utóbbi, nemcsak a hagyománynak, hanem a valóságnak is megfelelő tényekkel bizonyítható. Fischer remek üzleti érzékkel ismerte fel a hazai lehetőségeket, a társadalmi igényt, amelynek során a porcelánkészítés területén számára az egyedüli helyes és követhető utat választotta. Évtizedek sorának tapasztalatai mutatják, hogy a művészeti eredmények és a gyár virágzása mindig akkor értek el magas szintet, amikor a termelést a fischeri szellemben irányították. Megváltoztak a történelmi körülmények, mások a társadalmi lehetőségek, azonban jelen korunkban is szükségszerűen hatnak a törvényszerűség erejével bíró hagyományok a gyár működésének, művészi irányvonalának megvalósításában. Nem kisebbítjük Fischer Mór érdemeit Stingl Vincével szemben, ha az alapítás tényét nem az ő nevéhez kapcsoljuk. Fokozzuk szerepét és jelentőségét, amikor a hazai porcelánművészet kialakulásának elindítóját és ösztönzőjét, a „herendi stílus" fejlődését előmozdító vállalkozót és mecénást tiszteljük személyében. — A legújabb kutatások eredményeinek fényénél látjuk, hogy nélküle a hazai porcelángyártás Herenden alig élt volna hosszabb ideig, mint a XIX. század derekán, a műipar kezdeti fellendülésének időszakában létesült más porcelán- vagy kőedény gyárak. Ezért tekintjük a hagyományok alapján Fischer herendi megjelenésének 125-ik év fordulóját a magyar porcelánművészet jubileumának. A Herendi Porcelángyár az 1963 — 64 közötti években újabb létesítményekkel gyarapodott. A műemlék jellegű központi épületet teljes egészében felújították és abban helyezték el a gyár újjárendezett kiállítását, a gyártást korszerűen szemléltető bemutató műhelyeket. Ma az új kísérleti laboratórium, számos technikai felszerelés, irodaépület segíti elő a korszerű termelést és biztosítja az egyre növekvő igények kielégítését. A jelenlegi porcelánművészetünkre kiható akciók között nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Iparművészeti Múzeum Herendi Porcelán kiállítását sem.

2 Az ünnepi rendezvények sorozata, a pályázat, a kiállítások, a napi sajtó lelkeshangú megnyilatkozásai sem pótolják, inkább sürgetőleg vetik fel a világhírű gyár történetének, művészeti értékeinek népszerű formában történő publikálását, annál is inkább, mivel az elmúlt negyedszázad alatt magyarnyelvű monográfia a Herendi Porcelángyárról nem jelent meg. A pályázat az Iparművészeti Tanács és az Építésügyi Minisztérium Finomkerámiaipari Országos Vállalata nyilvános versenye volt, a 125 éves jubileumát ünneplő Herendi Porcelángyár gyártmányfejlesztése és készítményei választékbővítése érdekében, porcelán kisplasztikák, ajándék- és emléktárgyak tervezésére.

3 Az országos pályázatra beérkezett művek nem haladbák meg művészi minőségben a jelenleg is forgalomban levő porcelántárgyak szinvonalat, azok többsége megmaradt a „kommersz" izlés határai között. Helyesen foglalt állást a bírálóbizottság akkor, amikor az ilyen tárgyakat „mint meg nem felelő" darabokat kiselejtezte, illetve kizárta a pályázaton való részvételből. — Az or20 305