A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár jubileumi szoborpályázata

A Herendi Porcelángyár jubileumi szobor-pályázata A Herendi Porcelángyár. Az a lapítás körülményeinek pontos meghatározá­sa további részletkutatások sorát teszi szükségessé, de a tudomány már egyértelműen elfogadta azokat a legutóbb feltárt eredményeket, amelyek a Herendi Porcelángyár alapítását Stingl Vince nevével hozzák összef üggésbe^Az ötnegyed évszázad alatt kialakult hagyomány szerint Fischer Mórt tartják a világhírű üzem létesítőjének. — Nevéhez és nem egyszer személyes tevékenységéhez, a porcelánkészítésben való jártasságához fűzik, a herendi gyár létrehozá­sán túlmenően, annak felvirágoztatását, sajátos formavilágának kialakítását is. — Ez utóbbi, nem­csak a hagyománynak, hanem a valóságnak is megfelelő tényekkel bizonyítható. Fischer remek üzleti érzékkel ismerte fel a hazai lehetőségeket, a társadalmi igényt, amelynek során a porcelán­készítés területén számára az egyedüli helyes és követhető utat választotta. Évtizedek sorának ta­pasztalatai mutatják, hogy a művészeti eredmé­nyek és a gyár virágzása mindig akkor értek el ma­gas szintet, amikor a termelést a fischeri szellem­ben irányították. Megváltoztak a történelmi körülmények, má­sok a társadalmi lehetőségek, azonban jelen ko­runkban is szükségszerűen hatnak a törvényszerű­ség erejével bíró hagyományok a gyár működésé­nek, művészi irányvonalának megvalósításában. Nem kisebbítjük Fischer Mór érdemeit Stingl Vincével szemben, ha az alapítás tényét nem az ő nevéhez kapcsoljuk. Fokozzuk szerepét és jelentőségét, amikor a hazai porcelánművészet kialakulásának elindítóját és ösztönzőjét, a „herendi stílus" fejlődését előmoz­dító vállalkozót és mecénást tiszteljük személyé­ben. — A legújabb kutatások eredményeinek fé­nyénél látjuk, hogy nélküle a hazai porcelángyár­tás Herenden alig élt volna hosszabb ideig, mint a XIX. század derekán, a műipar kezdeti fellendü­lésének időszakában létesült más porcelán- vagy kőedény gyárak. Ezért tekintjük a hagyományok alapján Fischer herendi megjelenésének 125-ik év fordulóját a magyar porcelánművészet jubileu­mának. A Herendi Porcelángyár az 1963 — 64 közötti években újabb létesítményekkel gyarapodott. A műemlék jellegű központi épületet teljes egészé­ben felújították és abban helyezték el a gyár újjá­rendezett kiállítását, a gyártást korszerűen szem­léltető bemutató műhelyeket. Ma az új kísérleti laboratórium, számos technikai felszerelés, iroda­épület segíti elő a korszerű termelést és biztosítja az egyre növekvő igények kielégítését. A jelenlegi porcelánművészetünkre kiható akciók között nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Iparművészeti Múzeum Herendi Porcelán kiállítását sem. 2 Az ünnepi rendezvények sorozata, a pályázat, a kiál­lítások, a napi sajtó lelkeshangú megnyilatkozásai sem pótolják, inkább sürgetőleg vetik fel a világ­hírű gyár történetének, művészeti értékeinek nép­szerű formában történő publikálását, annál is inkább, mivel az elmúlt negyedszázad alatt ma­gyarnyelvű monográfia a Herendi Porcelángyárról nem jelent meg. A pályázat az Iparművészeti Tanács és az Építésügyi Minisz­térium Finomkerámiaipari Országos Vállalata nyil­vános versenye volt, a 125 éves jubileumát ünneplő Herendi Porcelángyár gyártmányfejlesztése és ké­szítményei választékbővítése érdekében, porcelán kisplasztikák, ajándék- és emléktárgyak tervezésé­re. 3 Az országos pályázatra beérkezett művek nem haladbák meg művészi minőségben a jelenleg is forgalomban levő porcelántárgyak szinvonalat, azok többsége megmaradt a „kommersz" izlés határai között. Helyesen foglalt állást a bíráló­bizottság akkor, amikor az ilyen tárgyakat „mint meg nem felelő" darabokat kiselejtezte, illetve kizárta a pályázaton való részvételből. — Az or­20 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom