A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1965. évi munkájáról

4. Termesztett és vadontermő gyógynövények (Propaganda Iroda) 5. A helikoni verseny középiskolai tanulóinak képzőművészeti kiállítása (saját r.) 6. Gorka Lívia keramikus kiállítása (saját r. T. Péter M.) 7. Festők a Balatonról (felújított, kibővített kiállítás a Magyar Nemzeti Galériával közösen, Bodnár Éva rendezésében) 8. NDK grafika és kerámia művészet (NDK kiállítás, rendezte: Frech M. —Petánovits K.) 9. Űjszerzeményi kiáUítás (saját rendezés a Múzeumi Hónap alkalmával) b) Fentieken kívül a múzeum munkatársai résztvettek a hévízi és a gyenesdiási felszabadulási kiállítások rendezésében, 1965 áprilisában, majd Kővágóörsön az új körzeti könyvtár e célra biztosított helyiségében állandó jellegű iskola történeti kiállítást készítettek (Frech M. — Petánovits K.). c) A múzeum tudományos munkatársai részben a Múzeumi Hónap alkalmával, részben ezen kívül, összesen 11 ismeretterjesztő előadást tartottak. Petánovits Katalin résztvett és előadást tartott a honismereti szakkörvezetők júliusi sümegi tanfolyamán . d) A Keszthelyi Balatoni Múzeumot 1965-ben 93 259 látogató kereste fel, kétezerrel több, mint az előző esztendőben. Július—augusztusban a kiállítások hétfői napon is nyitva voltak. A látogatók számára összesen 735 tárlatvezetést tartottak. Az új állandó kiállítás előkészítésével kapcsolatos építkezések miatt 1965 november elején lebontásra került a földszinti öttermes állandó kiállításrész. V. A pápai Helytörténeti Múzeum, 1965-ben, megszervezésének és működésének második évében fejezte be a rendelkezésre álló anyagából állandó kiállításainak megrendezését, egyúttal hozzálátott gyűjteményrészlegeinek tervszerű gyarapításához. Az állandó kiállítás előkészületei már 1964-ben megkezdődtek. Az Igazgatóság költségvetési keretéből készíttetett kiállítási tárlósor felszerelése megtörtént, majd 1965 elején megindult a konkrét rendezés munkája is. A Mithay Sándor által elkészített forgatókönyvhöz Eri István és Németh Péter nyújtottak segítséget (középkori Pápa története). Az állandó kiállítás jelenleg a széles folyosón elhelyezett 10 tárlóban és üvegezett tablókon bemutatott, továbbá szabadonálló tárgyakból álló régészeti-helytörténeti összefog1 alás (Pápa és pápai járás története az őskortól napjainkig). Ezenkívül ehhez kapcsolódik az 1963ban már elkészült ún. Nádor-terem kibővített enteriőr-anyaga, továbbá a szomszédos kisteremben bemutatott pápai keménycserép-kiállítás (megnyílt 1964 őszén). Végül a múzeum addig raktárnak használt saroktermének kiürítésével mód nyílott, a főleg a Bakonyi Múzeum anyagából berendezett XVIII—XIX. századi bútortörténeti kiállítás megrendezésére is. Ennek munkálataiban is segítséget nyújtottak a Bakonyi Múzeum munkatársai. A pápai múzeum állandó kiállításait 1965 április 3-án, a megyei tanács VB és a városi tanács VB művelődési elnökhelyetteseinek jelenlétében, népes közönség előtt nyitotta meg Eri István megyei múzeumigazgató. Az Igazgatóság intézményei közül a legnagyobb mértékben 1965-ben a pápai Helytörténeti Múzeumot fejlesztettük. Ez megmutatkozik költségvetési előirányzatában is (200 000 Ft — szemben az 1961-ben előirányzott 15 000 Ft-tal). Fokozatosan sikerült az intézmény létszámgondjait is megoldani. A múzeumnak egy főhivatású igazgatóján kívül5 fő 5—5 órás részfoglalkozású alkalmazottja volt 1965-ben (1 fő adminisztrátor, 1 fő hivatalsegéd, 2 fő teremőr, 1 fő takarító). 1. Gyűjteménygyarapítás a) Régészeti gyűjtés terén részben leletmentések, részben terepjárások folytak a múzeum gyűjtőterületén (Pápa város és a pápai járás). Borsosgyőr—Sédmentén római településnyomot, Borsosgyőr—Homokbányában korai kelta temető részletét, Pápa — Várostelken egy koraközépkori temető 11 sírját tárták fel, összesen 38 napi ásatással. A múzeum igazgatója ezenkívül 23 napot fordított területe egyrészén terepbejárásra. (Pápakovácsi, Vaszar, Mezőlak, Borsosgyőr, Takácsi, Dáka, Bakonykoppány, Nagydém és Farkasgyepű.) A begyűjtött anyagot a Bakonyi Múzeum restaurátor-műhelyében restaurálták és konzerválták, jórésze beleltározásra is került. b) Néprajzi gyűjtést elsősorban falukutatási szempontok alapján végzett Erdélyi Zoltán, a Néprajzi Múzeum munkatársa és Dám László debreceni néprajzos egyetemi hallgató. 27 napon át kb húsz község településképét, népi műemlékeit vették számba, fényképfelvételeket és alaprajzokat készítettek. c) Helytörténeti gyűjtés magában a városban történt, főleg az egykori pipagyártás tárgyi emlék 29