A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

Említést érdemelnek a gyár patika edényei is. (32 — 35. sz. kép). Az eddigiek szerint három főtípust különböztethetünk meg: a bomba alakú, tehát formában és cimkéje gazdag keretdíszét illetőleg is a fajansz alakításmódhoz közelállóbb — ez azonban nem teszi a korai datálást szükségessé, a megrendelő igénye az irányadó —, a kisebb és nagyobbméretű hengeralakút, aranykeretes címkével, felül szalagcsokorral és az alacsonyabb hengerestestű, talpperemén összeszűkülő forma 54. Gyümölcskosár és tányér, keménycserép. Volkskunde Museum Innsbruck, ltsz. 4362. a, b. St. Pölten. 54. Früchtekorb und Teller, Steingut. Volkskunde-Museum Innsbruck. Inv.-Nr. 4362. a, b. St. Pölten. 54. Corbeille de fruits et assiette. Faïencine. Volkskunde Museum. Innsbruck. № d'inv. 4362, a. b. St. Pölten. 54. Корзинка для фруктов и тарелка, твердые глиняные, Volkskunde-Museum, Innsbruck. Инв. № 4362. a, b. St. Pölten. 53. Kávéskanna, keménycserép. Niederösterreichisches Landes-Museum, Wien. ltsz. II. 341. St. Pölten. 53. Kaffeekanne, Steingut. Niederösterreichisches Landes -Museum, Wien. Inv.-Nr. II. 341. St. Pölten. 53. Cafetière. Faïencine. Niederösterreichisches Landes Museum Vienne. № d'inv. II. 341. St. Pölten. 53. Кофейница твердая глиняная, Niederösterreichisches Landesmuseum, Вена, Инв. № IL 341. St. Pölten. júakat, mely utóbbiról feltételezhetjük, hogy a „Pomáde Tiegl" alakja is hasonló lehetett. Szólnunk kell a porcelánkészítményekről is, amelyekből eddig két darabot ismertünk meg. Mindkettő cukortartó: a 49. sz. képen bemutatott, formailag hasonló a 41. sz. kép ábrázolta keménycserép tárgyhoz, domborított díszítése bizonyos fokig eltérő. Ezt tekinthetjük a korábbinak, alja az égetéskor deformálódott, festése is kezdetleges. Az 50. sz. képen ábrázolt darab égetése már jól sikerült, festése pedig találékonyan és előnyösen a máz alatti pettyezett virágocskákat a máz feletti zeg-zugos vonal kapcsolja össze. A pápai porcelángyártás csak 3 — 4 évig tarthatott, a herendi gyár rohamos előretörése meggyőzhette Mayer Györgyöt, hogy versenyképes árut termelni e művészi ágban nem tud. A pápai gyár forma és díszítőfestésének a népi kerámikában is megtaláljuk a hatását. Az 51. sz. képen látható tányér, vastag vörös agyagból készült, engobe-os színezésű és vastag, csillogó, átlátszó mázzal fedett; a szőlőleveles és bordázottan körszeletekre osztott tányérok díszítőformáiból merít, a Bakonyi Múzeum Pápán vásárolta. Az 52. sz. tipikusan népi formájú, mélyöblös tányér festése az 1840-es években a porcelán és 268