A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

temek eladására egy külön raktár felállítására kér és kap is engedélyt. 50 A szabadságharcot megelőző időszakban műkö­dő keménycserépgyáraink kapacitása és évi jöve­delme közel egy szinten mozog. 1845. november 11-én Fischer Mózes tata-tóvárosi kőedény gyára is számos munkást foglalkoztat, általában évi 55 000 vft. összegű forgalmat bonyolít le, minek eredményeként a privilégiumot nyert üzemek so­rába iktatják. 51 Mayer törekvése ebben az időszak­ban az, hogy profitját mind magasabbra fokozza, 1846 decemberében posztógyárára is privilégiumot kér és mivel gyártmányainak értéke eléri az évi 40 — 50 ezer vft.-ot, 1847 júniusában engedélyt is nyer e cím használatára. 52 Célja a Pápán akkor még erős posztó készítő kisipar háttérbe szorítása, hiszen szabadalom birtokában már hathatós esz­köz volt a kezében a céh elleni küzdelemre. A szabadságharc idején, ha gyárai csökkentett ütemben is, de tovább működnek. A forradalmi mozgalom hamar és elég erősen jelentkezik Pápán, már március 16-án este fáklyás felvonulást rendez az ifjúság, a főiskolai nyomdában kinyomtatják a Nemzeti Dalt. A július 2-iki országgyűlésen önálló követük Vermes Illés az uradalmi ügyvéd. „Köz­társasági egylet" alakul; a kereskedelmi forgalom biztosítására szükségpénzt adnak ki. A közvetlen háborús események, bevonulások és átvonulások formájában, érintik Pápa lakosságát az 1849. június 49. Cukortartó, porcelán I. M. ltsz. nélkül 49: Zückerdose, Porzellan I. M. ohne Inv.-Nr. 49. Sucrier. Porcelaine. Musée des Arts Décoratifs. Sans n° d'inv. 49. Сахарница, фарфоровая, БМПИ, без инвертарного номера 26—27-én a környékén lezajlott ihászi csata csak kisebb ütközet. Szeptemberben kerül végleg oszt­rák megszállás alá, ekkor sarcot is vetnek ki a vá­rosra. Mayer most is anyagi viszonyai nézőpontjából mérlegeli az eseményeket, kintlévőségei behajtá­sára 1849 februárjában a nagyvázsonyi uradalom tiszttartója ellen folytat pert, 53 s már az önkény­uralom első éveiben elérkezettnek látja az időt, hogy eddigi kereskedői potenciálját magasabb fok­ra fejlessze. Ekkorra már a pápai kereskedő testü­let alelnöke, de szűknek érzi a kereteket, többre vágyik, s 1850 júniusában Pest városa tanácsától helybeli nagykereskedőnek való felvételéért folya­modik. A pesti kereskedői testület a kérés teljesí­tésének meggátolására igyekezve, érvet-érvre hal­moz: „folyamodó a kereskedést soha nem tanul­ta..., folyamodásának törvénytelen factuma, mi­szerint magát helybeli polgári posztó kereskedőnek aláírni merészel... kizárólag csak saját gyári ké­szítményeinek eladására engedélyt nyer, mind a mellett tapasztalatunk szerént a helybeli posztó kereskedők kárára és jogsérelmére idegen gyárt­mányokat is folytonosan árulgat. . ., harmadik ke­reset-módra szorulva nincs..." Végre is nyilatko­zatot ad, hogy végképpen Pestre költözni szándé­kozik, így 1851 júliusára sikerül is kérését keresztül erőszakolnia, felveszik nagykereskedőnek, bár a nagykereskedői testület ezek után is vonakodik tagjai sorába iktatni. 54 Közben azonban a városlődi agyagtelep közelé­ben, ahol Zichy Domokos veszprémi püspök már 1846. óta porcelángyárat tart fenn, és amely 1849. óta Magyar Mihály birtokában valószínűleg ke­ménycserépkészítésre tért át, veszélyeztetni kezdi a pápai keménycserépgyár érdekeit. 1853-ban a bakonybéli apátság is elkezdi a keménycserépgyár­tást, Mayer tehát egyre inkább hátrányos helyzet­be kerül : az alapanyag zömét alkotó városlődi föl­det ő hozatja a legmesszebbről, legtöbb fuvarkölt­séggel és ugyanez áll a fára is. A városlődi agyagbánya a veszprémi püspökség tulajdonát képezi ; ahogy a kereslet emelkedik, idő­ről-időre emelik a kiásott föld árát is : 1840-ig a „homok göbécsnek méreje" 12 vxr., 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom