A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története

temek eladására egy külön raktár felállítására kér és kap is engedélyt.

50 A szabadságharcot megelőző időszakban működő keménycserépgyáraink kapacitása és évi jövedelme közel egy szinten mozog. 1845. november 11-én Fischer Mózes tata-tóvárosi kőedény gyára is számos munkást foglalkoztat, általában évi 55 000 vft. összegű forgalmat bonyolít le, minek eredményeként a privilégiumot nyert üzemek sorába iktatják.

51 Mayer törekvése ebben az időszakban az, hogy profitját mind magasabbra fokozza, 1846 decemberében posztógyárára is privilégiumot kér és mivel gyártmányainak értéke eléri az évi 40 — 50 ezer vft.-ot, 1847 júniusában engedélyt is nyer e cím használatára.

52 Célja a Pápán akkor még erős posztó készítő kisipar háttérbe szorítása, hiszen szabadalom birtokában már hathatós eszköz volt a kezében a céh elleni küzdelemre. A szabadságharc idején, ha gyárai csökkentett ütemben is, de tovább működnek. A forradalmi mozgalom hamar és elég erősen jelentkezik Pápán, már március 16-án este fáklyás felvonulást rendez az ifjúság, a főiskolai nyomdában kinyomtatják a Nemzeti Dalt. A július 2-iki országgyűlésen önálló követük Vermes Illés az uradalmi ügyvéd. „Köztársasági egylet" alakul; a kereskedelmi forgalom biztosítására szükségpénzt adnak ki. A közvetlen háborús események, bevonulások és átvonulások formájában, érintik Pápa lakosságát az 1849. június 49. Cukortartó, porcelán I. M. ltsz. nélkül 49: Zückerdose, Porzellan I. M. ohne Inv.-Nr. 49. Sucrier. Porcelaine. Musée des Arts Décoratifs. Sans n° d'inv. 49. Сахарница, фарфоровая, БМПИ, без инвертарного номера 26—27-én a környékén lezajlott ihászi csata csak kisebb ütközet. Szeptemberben kerül végleg osztrák megszállás alá, ekkor sarcot is vetnek ki a városra. Mayer most is anyagi viszonyai nézőpontjából mérlegeli az eseményeket, kintlévőségei behajtására 1849 februárjában a nagyvázsonyi uradalom tiszttartója ellen folytat pert,

53 s már az önkényuralom első éveiben elérkezettnek látja az időt, hogy eddigi kereskedői potenciálját magasabb fokra fejlessze. Ekkorra már a pápai kereskedő testület alelnöke, de szűknek érzi a kereteket, többre vágyik, s 1850 júniusában Pest városa tanácsától helybeli nagykereskedőnek való felvételéért folyamodik. A pesti kereskedői testület a kérés teljesítésének meggátolására igyekezve, érvet-érvre halmoz: „folyamodó a kereskedést soha nem tanulta..., folyamodásának törvénytelen factuma, miszerint magát helybeli polgári posztó kereskedőnek aláírni merészel... kizárólag csak saját gyári készítményeinek eladására engedélyt nyer, mind a mellett tapasztalatunk szerént a helybeli posztó kereskedők kárára és jogsérelmére idegen gyártmányokat is folytonosan árulgat. . ., harmadik kereset-módra szorulva nincs..." Végre is nyilatkozatot ad, hogy végképpen Pestre költözni szándékozik, így 1851 júliusára sikerül is kérését keresztül erőszakolnia, felveszik nagykereskedőnek, bár a nagykereskedői testület ezek után is vonakodik tagjai sorába iktatni.

54 Közben azonban a városlődi agyagtelep közelében, ahol Zichy Domokos veszprémi püspök már 1846. óta porcelángyárat tart fenn, és amely 1849. óta Magyar Mihály birtokában valószínűleg keménycserépkészítésre tért át, veszélyeztetni kezdi a pápai keménycserépgyár érdekeit. 1853-ban a bakonybéli apátság is elkezdi a keménycserépgyártást, Mayer tehát egyre inkább hátrányos helyzetbe kerül : az alapanyag zömét alkotó városlődi földet ő hozatja a legmesszebbről, legtöbb fuvarköltséggel és ugyanez áll a fára is. A városlődi agyagbánya a veszprémi püspökség tulajdonát képezi ; ahogy a kereslet emelkedik, időről-időre emelik a kiásott föld árát is : 1840-ig a „homok göbécsnek méreje" 12 vxr., 262