A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Kéry Bertalan: A pápai keménycserépgyár története
8. Tányér I. M. ltsz. nélkül 8. Teller I. M. ohne Inv.-Nr. 8. Assiette. Musée des Arts Décoratifs. № d'inv. sans 8. Тарелка, БМПИ, без инвентарного номера. kezet keresnek az üzem vezetésére ós az év júliusában Karl August Windschügelt szerződtetik „Werkmeister "-ként. E nagytehetségű keramikus hazánkban felnövő és működő dinasztiának atyja, hatását és működésének fontosságát jogosan értékelhetjük nagyra. 1804. június 21-е óta Holicson működik, az „angol edény "-gyártó üzemrósz vezetője; a SanktPölten-i kőedénygyárbol jött igen joképességű szakember, különösen az égetés területén. Több oka volt, hogy Holicsot otthagyja: intrika indult ellene, amelyet az ő szerződtetése miatt leváltott addigi keménycserépgyártásvezető, Tichler szervezett, másrészt, mert a holicsi gyár Sankt-Pölten-i tartozásai ós az átköltözés fejében 1300-ft-ot kifizetve, megelőző anyagi kötöttségeitől szabaddá tette, minden igyekezete odairányult tehát, hogy a sokkal előnyösebb pápai ajánlatot elfogadhassa (havi 80 ft. fizetés, ingyen lakás, fa- és egyéb járandóságok, — amíg Holicson csak évi 400-ft. a keresete) és nem utolsósorban a holicsi erős alárendeltségi viszonnyal szembeni szabadság. A holicsi 1805. augusztus 30-án az udvarhoz küldött jelentés szerint Windschügel nyíltan kifejezésre juttatta, Pápára kíván menni, hogy ott Esterházy gróf, Tax von Taxda gróf, több pesti és pápai kereskedő által társulási alapon létesítendő gyárban működjön. Megkísérlik visszatartani, majd kilépéséhez 1805 októberében végül is hivatalosan hozzájárulnak, Pápára való átköltözésének költségeire még 100 ft-ot is kap, annak fejében, hogy az általa gyakorolt kemónycserépgyártási eljárásba Tuwora-t, a gyár egyik fő tiszt viselő jót gyakorlatilag bevezeti. (Érthető ez, mert Holicson a keménycserépkészítés sikere, gyártási eljárása eredményeként, az ő kezében van. Tichler, a másik keménycserép szakember égetései hasonló jó anyagból távolról sem adnak olyan jó edényt; 1806 áprilisában az alkalmazottak egyenesen javaslatot tesznek, hogy az ún. „Windschügel-Massa-bóli" edény9. Tányér I. M. ltsz. 17. 94. 9. Teller I. M. Inv.-Nr. 17. 94 9. Assiette. Musée des Arts Décoratifs. № d'inv. 17. 94 9. Тарелка, БМПИ, Инв. № 17. 94.