A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Péterdi Ottó: Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül

minimum megállapítására falusi viszonylatban. A kettő összehasonlítása olyan relációt tárhatna elénk, hogy relatív életszínvonalra lehetne következtetni. Ezzel kapcsolatban azonban két dolgot kell leszögezni. Először is a jobbágy önellátó volt és azt jelenti, hogy nincs mindennapi bevásárló kosara, melynek tartalmát napról napra számtani művelettel ellenőrizni lehetne. Másodszor az önellátó jobbágy gazdaságából minden körülmények között megélt és ez azt is jelenti, hogy élelmezését, ruházatát, lakását (fűtését, világítását), háztartási felszerelését, szórakozását ebben az öt szükségleti csoportban gazdasága vagy így, vagy úgy biztosította munkája után. Egyébként is nem munkájának mennyiségét és minőségét kapta megfizetve, hanem leginkább csak munkaerejét tudta a kor körülményei között fenntartani. A falusi gazdagondok minden ismerője tudja azt, hogy a paraszt első gondja mindig az volt, hogy a gabonaterméséből kiegyenlítse állami, községi és a termelésből adódó közvetlen költségeit, biztosítsa vetőmag és liszt szükségletét. Azutás majd az állatállomány is hozzájárul a többi kiadás fedezéséhez. így közelítjük meg mi is a jobbágy életszínvonalának a kérdését és azért „A gabonával fedezhető kiadások" táblázatában vázoljuk, miképpen tudta gabonaterméséből földesúri, állami, megyei szolgáltatásait, a községi alkalmazottak bérköveteléseit kiegyenlíteni, majd külön tárgyaljuk, mi maradt a vetőmag szükséglet mellett saját fejadagra és esetleges személyes kiadások fedezésére. Táblázatunkhoz néhány megjegyzést kell előrebocsátani. Ami az állami és megyei adót illeti, a veszprémi áll. levéltárban az adószedő iratanyag, dicajegyzékek, conscriptiók, pagális könyvek hiányoznak. A levéltári igazgató egy 1785. évből való cassavisitationak Extractus libri manualis-át megtalálta. Ha Eszerint a falu befizetett erre az évre ad cassam ordinariam 247 frt. 36 kr-t és ad dornesticam 200 frt. 59 kr-t, összesen: 448 frt. 35 kr-t. Nem tudok erről az összegről közelebbit, nem ismerem az adózó számát, sem a kivetés kulcsát, önkényesen számítottam egy jobbágyra 12 frt. adót. öt pásztor (1828. évi adat) közül a disznópásztor természetbeni járandóságát száz évvel későbbi állapotból következtettem vissza. A többi négynek az egyenlőség elve alapján vettem fel ugyanannyi bért. A pásztoroknak valószínűen valamelyes készkenyér járandóságuk is volt néhány krajcár készpénz mellett, mely utóbbit pünkösdkor gyűjtötték össze, végül a községi földekből kaptak művelésre háztáji földet. A plébános párbérbúzáját az 1748-ban kelt plébános-szerződés tartalmazza.

9 Az iskolamester a kántori teendők ellátásáért kapta párbérrozsát. A tanításért a „tanpénzt" ad analogiam írtam be. Egy Veszprémi egyházmegyei korabeli Canonica visitatioban található egyik faluról az a feljegyzés, hogy számolást, olvasást, írást ebben a fokozati egymásutánban egy-egy frt. „tanpénzért" tanított az iskolamester. Itt két gyermek tanítását tételeztem fel. A jegyzői teendők ellátásáért a megye fizette a tanítót. A táblázatban az árakat az 1787. összeírás adatai alapján számítottam. A gabonával fedezhető kiadások Búza q Rozs q Árpa q Zab q Pénz értéke Búza q Rozs q Árpa q Zab q részlete összes Búza q Rozs q Árpa q Zab q Ft 1 kr | Ft | kr 1. Földesúrnak tized 1,70 2,— 0,25 0,55 6 50 kilenced 1,17 2 05 házadó 0,55 1 — 9 12 55 2. Adó; állami, megyei 3,75 3,50 9 12 — 3. Községi alkalm. plébános párbér 0,50 54 tanítónak kántori párbér 0,50 45 két gyermek tanpénze 1,15 2 2 45 disznópásztor 1 anyakoca után 0Д25 2 süldő után 0,125 4 malac után 0,125 — 36 ökörpásztor 0,125 0,25 — 36 tehénpásztor ОД25 0,25 — 36 csikós 0,125 0,25 28 36 juhász 0,125 0,25 28 36 éjjeli ó'r 0,125 0,06 28 20 összesen 9,57 7,30 0,25 0,55 28 54 216 összesen