A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Péterdi Ottó: Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül

nálatáért bért, ún. úrbért fizettek és robottal szol­gáltak. A falu határát a XVIII. sz. végén ábrázoló térképen, pusztán dűlőnevek alapján látható a föld megoszlása: szántóföldek, rétek, legelők, erdő és szőlők. A szántóföldek a növénytermesztésnek, a rétek, legelők és az urasági erdő az állattenyésztés­nek az alapjai voltak, a szőlő nedve pedig a munka­kedvet fokozta. A szántóföldek földesúri megkötöttség és a rajtuk termesztett növények szerint kétfélék: úrbérköteles és úrbérmentes szántóföldek. Az úrbérköteles földek megkötöttsége kettős volt. Egyrészt gabonaféléket (búzát, rozsot, árpát, zabot) kellett bennük termelni a háromnyomásos vetési rendszerben történő váltogatásával, másrészt ezen termékek után természetben kellett az úrbért, a ki­lencedet fizetni a földesúrnak és a tizedet az egy­206 2. Bakonypéterd főutcája napjainkban 2. Die Hauptgasse von Bakonypéterd. 3. La grand-rue de Bakonypéterd de nos jours. 2. Главная улица Баконьпетерда сегодня. háznak. Péterd esetében a kettő egy személyt volt, aki a termésnek csak a tizedik részét követelte meg teljes egészében természetben, míg a kilenced he­lyett megelégedett egy bizonyos mérsékelt pénz­összeggel. E megkötöttség miatt nevezték ezt a ki­lencedköteles, vagy Péterd esetében tizedköteles szántót „úrbéri teleknek" és művelőjét „telkes job­bágynak". Ezek a földek a falutól északra, a győri országút mentén alakultak ki. Az úrbérmentes és így a háromnyomásos vetési rendszeren kívüleső szántóföldek szabadsága pedig éppen abban állt, hogy ezeken a jobbágy teljesen önellátásra, saját szükségletére (a len kivételével} leadási kötelezettség nélkül termelhette az abban a korban a gabonán kívül szokásos növényeket. Ide tartozó földek: a házikert, a falutól délre a „kenderkert" és a falutól messze nyugatra a „post­dominális földek". A félszesszió elválaszthatatlanul összetartozott a jobbágyházzal (Hofstatt). Jobbágyok között adás­vétel tárgyát nem képezte. Egyenes ágon, fiú- és leányágon örökölhető volt egységesen, felaprozás nélkül. Leányági örökösödés esetén földesúri enge­déllyel házasság útján két félszesszió egyesülhetett, miként az 1856. évi Birtokkönyv is egy jobbágy (Hahn Mátyás) kezén két félszessziót mutat ki. Az örökösödési eljárás alkalmával a jobbágy örö­kösét bemutatta a földesúr ravazdi ispánságán, ahol egyúttal „átírási ajándékkal" (borjúval) kedveske­dett. II. Népességi viszonyok A falu határán három társadalmi réteg osztoz­kodott az 1787. gazdasági évben és természetesen az örökváltságig, 1856-ig. A 33 féltelkes jobbágynak, gazdának (Coloni, Bauern) jutott tizedköteles úrbéri telek, tizedmen­tes föld, rét, nagy legelő illetmény, több szőlő. A faluban a főutcában volt nagy házuk hosszan 3. Gazdaház udvara Bakonypéterden 3. Ein Bauernhof in Bakonypéterd. 2. Cour d'une maison de fermier á Bakonypéterd 3. Двор крестьянского дома в Баконьпетерде«

Next

/
Oldalképek
Tartalom