A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

57., 57/a. Somlyóvásárhelyi kovácscéh korsója. 57., 57/a. Krug der Schmiedezunft von Somlyóvásárhely 57., 57/a. Chope de la corporation des forgerons de Somlyóvásárhely 57., 57/a. Кружка гильдии кузнецов с. Шомйовашархей. kovácsi 1814., függ. 42. — 32. kép, pápai takácslegények függ. 89. — 55. kép). A szentkirályszabadjai és vörösberényi takácsok korsóján (1803., függ. 37. - 28. kép.) csak két vízszintes vetélő van és közöttük helyezkedik el a borda. Ugyancsak két hatalmas stilizált vetélő díszíti az öcsi takácsokét is (függ. 93.), közöttük kerék (talán a rokka kereke). A vetélőn és a bordán kívül több korsón találkozunk a vetőfával, vagy más néven forgó vetőkaróval, amely az ún. mellyéknek a hosszában egyközűen haladó fonalaknak a felvetésére szolgált. A vaszari takácscéh 1778. évi korsóján (függ. 26) a vetőfa meglehetősen stilizált formában jelenik meg. Ezzel szemben a csajágiak 1824. évi korsójának (függ. 50. — 38/a kép) füle alatt tökéletes, domborított rajzát láthatjuk. Még pontosabb természetim ábrázolása látható egy másik, 1844-ből való takácscéhkorsón (Várpalota? függ. 65). A remekbekészült díszes palotai takácskorsón 1844., függ. 64) csak egész egyszerű, néhány vonallal felvetett vetőfa rajzolatát láthatjuk. Ez utóbbi korsó egyébként a takácsmesterség szerszámainak egész sorát ábrázolja,

93 majdnem teljes takácsműhelyt mutat be (45. és 45/a kép). Elején a mélyített és pontokkal díszített, köralakú keretben három vetélő, egy csínfa ( ?), két kisebb ismeretlen szerszám és három-három fonálgombolyag látható. Alatta nyüst, balra tőle takácsborda, majd a vízszintesen elhelyezkedő vetélőláda, fiókjaiban 12 183