A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

56. Pápai (?) takácscéh korsója. 1781 56. Krug der Weberzunft von Pápa (?) 1781 56. Chope de la corporation des tisserands de Pápa (?) 1781 56. Кружка гильдии ткачев г. Папа (?) 1781 г. készítette ezt is. A díszes kétfejű sas közepén hatalmas, köralakú pajzson két, egymással keresztberakott kulcs, a közismert lakatosembléma látható. A veszprémi német lakatosok, órások és puskaművesek korsójának közepén (1829., függ. 54. — 4L kép) empire sassal koronázott koszorúban kalapács, szeg, vagy lyukasztó, kulcs és reszelő helyezkedik el. Jobbra tőle egy angyalka órát tart, balra pedig egy puskából lövő vadász alakja. A balatoniőkajári vegyescéh korsóját (1847., függ. 71. — 47. kép) hatalmas cifra kulcs díszíti, balra tőle patkolófogó, jobbra patkolókalapács, gyalu és kocsikerék domború alakja. A vas- és faipari mesterségek jelvényeit egyesíti a tósokberéndi céh 1794-ből való korsója, (függ. 34. — 26. kép). A kereszttel ellátott korona alatt két ágaskodó oroszlán áll, kinyújtott nyelvükkel egy kocsikereket, mellső lábukkal bognárbárdot és vonókést (bognárjelvény), hátsó lábukkal pedig egy-egy kádárbunkót tartanak a kerék alatt levő hordó mellett (pintérjelvény). A hordó alatt üllő, tőle jobbra és balra ferdén odaállított fogó és kalapács (kovács jel vény) látható. A faipari mesterségek közül a bognárok korsói a legérdekesebbek. Az 1721. évi veszprémi bognárcéhkorsón (függ. 6.-5. kép) a 10-küllős kerék körül hétféle bognárszerszám helyezkedik el: kerékagyfúró, bognárbárd, körző, szekerce, fűrész, valamint egyenes és hajlított vonókés. Egy másik bognárkorsón (valószínűleg a balatonfőkajáriaké, 1774., függ. 24. — 19. kép) a kétfejű sasos szívpajzsban egyetlen hatküllős kerék jelzi a mesterséget, a sas pedig egyik lábával hajlított vonókést, másikkal pedig szekercét tart. Igen szép a mencshelyi bognár- és kovácscéh 1815-ös korsója (függ. 44. — 34. kép). A domború, tulipánokkal és napraforgókkal díszített, sötétzöldmázas korsó közepén különlegesen díszes, nyolcküllős, rózsaablakszerűen áttört kerék foglal helyet. Balra tőle kidíszített hatalmas bognárbárd, alatta kétnyelű keresztvágófűrész, jobbra patkolókalapács és patkó. A szentkirályszabadjai bognároknak két korsóját is ismerjük. Az 1815. évin (függ. 45. — 35. kép) a szívalakú emblémában nyolcküllős kerék és rudágas körül a szerszámok helyezkednek el: bárd, szekerce és kétnyelű vonókés. Az 1862-ben készült másik korsójukon (függ. 75) hatalmas levélkoszorú közepén nyolcküllős kerék körül láthatók a mesterség szerszámai, balról bárd, jobbról szekerce, fent hajlított kétnyelű vonókés, lent, ferdén, kerékagyfúró (csapszegfúró) és íves körző. Sokkal primitívebb kidolgozásban ugyancsak nyolcküllős kerék vonókés, fűrész és két körző szerepel egy 1896-ban készült palotai ipartársulati korsón is (függ. 86). Veszprémből maradt fenn az egyetlen pintércéhkorsó. 1761-ben készült (függ. 18. — 15. kép) és egyike a legszebb zöldmázas, domborműves céhkorsóknak. A szívalakú embléma közepén hordó, balra tőle íves kádár fakörző és kis kádárbunkó, jobbra trapéz alakú másik nagyobb kádárbunkó. Az ácscéheknek szerszámábrázolásos korsója a már ismertetett molnárcéhkorsón kívül nem maradt fenn. A veszprémi csutorások 1806. évi korsóján (függ. 38. — 29. kép) a kétfejű sasos, stilizált, szívalakú keretben tálcán három csutoráskészítmény foglal helyet: középen csutora (fakulacs), 181