A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók
világ elé tárhatta." Abból, hogy ezek a cóhkorsók majdnem mindig egy színűek, Viski arra következtet, hogy a magyar fazekasok eredetileg nem dolgoztak „olyan tarkán", mint a XIX. században. 43 Kresz Mária 44 is megállapítja, hogy a céhkorsók, amelyek a nagy, zöld boroskancsók egy külön csoportját jelentik, nagyrészt a Dunántúlról származnak és két jellegzetes díszítési módjuk a domborműves munka és a karcolás (sgraffiato), amely egyébként minden egyedi darabra, tehát különleges célra, vagy alkalomra rendelt edényre jellemző. Meg is magyarázza, hogy a zöld szín az ólommázas kerámia régi színskálájában a legdrágább, legköltségesebb szín volt és ezért alkalmazták az olyan különleges díszes darabokra, mint a céhkorsók. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a legszebb zöldmázas céhkancsók Várpalotáról származnak. 4S f Végül a Fél Edit, Hofer Tamás és Csilléry Klára által szerkesztett Ungarische Bauernkunst című reprezentatív, összefoglaló kiadvány nagyjából már jelentőségüknek megfelelő teret szentel a zöld, ólommázas, domborműves céhkorsóknak és azok közül két XVIII. századból való jellegzetes darabot fényképen is bemutat. 46 Körülbelül ennyi az, amennyit a kerámiai szakirodalom a céhkorsókról mond. A céhszokástörténettel foglalkozó irodalom még ennél is jóval szűkszavúbb. Itt-ott egy-egy félmondatban utalnak a korsó használatára és még Richter M. István is — aki egyébként az egyetlen, aki a céhszokások néprajzi szempontból is igen jelentős feldolgozására vállalkozott — alig-alig tesz róla említést. A Veszprém megyei céhkorsók nagyrészének összegyűjtése a veszprémi múzeum számára még a század első évtizedében, Laczkó Dezső igazgatósága alatt megtörtént, majd a harmincas években folytatódott. Ekkor dr. Nagy László személyében hivatott szakember kezébe került a tárgyi céhemlékek gyűjtése és rendszerezése. 0 foglalkozott elsőként behatóan a veszprémi múzeum céh tárgyaival, így a céhkorsókkal is. Jelen dolgozat — mint az előző Veszprém megyei céhemlékeket ismertető 153