A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Katona Imre: Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai
4. A Sándor-család pelikános sisakdísze. 4. Helmzier der Familie Sándor mit Pelikan. 4. Le décor á pélican de la casque de la famille Sándor. 4. Орнамент шлема с пеликаном семьи Шандор. kiválóbb Sándor László is, aki Károlyi Sándor 1704-es hadjáratakor a dél-dunántúli felszabadító kuruc seregek ezredes főkapitánya volt. Sándor István pedig rokonságban volt a Rákóczi-kor legendáshírű hadvezérével, Béri Balogh Ádámmal. Nemes Iszkázy Horváth Miklós feleségével, Sándor Zsuzsannával már a pozsonyi klarisszák levéltárában is találkoztunk, sőt az alsóiszkázi templom körmeneti zászlóin is rajta volt „Szent Zsuzsanna" a patrónus, Horváth Miklós feleségének védszentje. Az azonban további bizonyításra szorul, hogy az említett pelikán-címeres Sándorcsalád tagjai között élt-e a XVII. század második felében Zsuzsanna nevű asszony, s azonosítható-e a tálon nevezett személlyel? Az említett, kiterjedt rokonság között a kései kutatónak nem könnyű eligazodnia. A család népeségére jellemző, hogy 1674-ben, a családalapitó Sándor Györgyné, Nyikos Anna temetésekor — mint ez a fennmaradt gyászbeszédből ismeretes —, megemlítik, hogy az elhalt gyermekeinek, unokáinak és dédunokáinak száma mintegy 38, s közülük 43-an élnek. ßl Ez megnehezíti, bonyolulttá teszi a kutatást, hiszen a családtagokra, illetve a család birtokában levő tárgyakra vonatkozó kutatáshoz szükséges dokumentumok sokfelé szóródtak szét. Ugyanakkor hozzávetőleges áttekintésük sem nélkülözheti az egymást követő generációk nyomonkövetését. A Sándor-család a XVIII. század második felében leányágra szakadt, ennek következtében nemcsak az ősi birtokok cseréltek gazdát, hanem levéltári anyaguk is, melynek egyrésze Sándor Eszter Thaly Istvánnal kötött házassága révén a Thaly-családra öröklődött. Emellett jelentős, a családra vonatkozó anyagot tartalmaznak más, a velük rokoni, vagy vagyoni kapcsolatban álló családok levéltárai is, így például a Gersei Pethő-levéltárban levő Jezernitzky, Pecsovitz és a Családok és intézmények levéltáraiban található Vizeki-Tallián család eötvösi ágának levéltára is, s hasonlóan a tótvázsonyi közbirtokosok családiés a Gyűjtemények-levéltárában őrzött aktái. Thaly Kálmán a Századok 1871. évfolyamában — és korábban is — közzétett cikkeiben még a kortársak közvetlen levelei és geneológiája alapján sem tudta a család bonyolult származási rendjét pontosan elkészíteni, nyilván azért sem, mert a bonyolult származási rend a rendelkezésére álló törzslevéltárból nem állapítható meg pontosan. Azonban már az eddigi genealógiákból is kitűnik, hogy a Zsuzsanna név többször is előfordul a családban, sőt a Sándor vezetéknévvel két esetben párosul. Közülük a fiatalabbik Sándor György és Nyikos Anna dédunokája volt és a XVIII. század első felében élt. Az okiratok Nádassy Sárközi János feleségeként említik. Életrajzi adatait részletesen nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy a források 1760-ban már ,,néhai"-ként említik. A pápai református egyházkerület levéltárában van egy hímzett terítő, melyet a felirat szerint Sándor Zsuzsanna ,,N. T. Sárközy J. úr özvegye" készíttetett a ,,P(ápai) R(eformata) SZ(ent) E(cclesianak) Anno 1740 die 29-a Martii".62 ügy gondoljuk, ez a két adat is elegendő ahhoí,, hogy az említett Sárközynét kizárjuk a további vizsgálódásból, hiszen majdnem egy évszázaddal később élt, a tál készítési idejénél. A másik Sándor Zsuzsanna, aki családtagként szereИ ••\{г;\Г : :\. •'•' pel a forrásokban, nemcsak 1678-ból s a közvetlenül ezt megelőző és követő évtizedekből ismeretes, hanem úgyszólván életének minden fontosabb mozzanatáról tudunk. Ezek szerint Sándor Zsuzsa a családalapító Sándor György és Nyikos Anna utolsóelőtti gyermeke volt. Bár születésének éve pontosan nem ismeretes, az 1622-es nemesi oklevélből kiderült, hogy ekkor még nem élt, mert a nemesi levél Sándor György nemességet nyert gyermekeiként csupán a két idősebbet: Gergelyt és Annát említi meg.63 A XVII. század és a Sándor-család szokásainak megfelelően a kiházasuló gyermekeket a szülők gazdagon megajándékozták, hozománnyal látták el, melyek között nemcsak emléktárgyak, ruhaneműk szerepelnek, hanem gyakran jelentős pénzösszeg is.°4 Ez többnyire ingatlanok vásárlására szolgált, hogy házakkal, földekkel, különböző birtokterületekkel gyarapítsák a családi vagyont. A kölcsönlevelek és a birtokmegváltási igazolások szerint 1650-ben már Sándor Zsuzsa mint Nemes Iszkázy Horváth Miklós felesége szerepel. 65 Ugyancsak 1654-ben vette húgát, Erzsébetet nőül a több évig csonkatoronyban raboskodó Palotai Miklós,66 a Batthyányak veszprémi várában szolgáló lovastisztje. Apjuk, Sándor György 1663-ban meghalt, s mint az ugyanebben az évben készült végrendelete tanúsítja, a legfiatalabb fia György kivételével ekkor már valamennyi gyermeke nős, illetve férjezett volt.67 Sándor György eltérően a Horváthok pályafutásától, mint pápai kereskedő, gyakran megfordult a Pápához közel levő Veszprém és Győr váraiban, illetve városaiban is. Felesége, Nyikos Anna — Nyikos György leánya — is Győrben született, 1596-ban, alig a vár visszafoglalása után.es 117
