A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Molnár István: Emlékezés Ádám Ivánra 1844–1928

11. Uzsaszentlélek. A fennálló romok rajza. 11. Uzsaszentlélek. Zeichnung der bestehenden Ruinen ja és az ott működő iskolanénékkel egy második osztály felállításáról gondoskodott. Azt is kivitte, hogy az iskolában most már kizárólag képesített tanerők működhettek. Norápon, Kupon és Kéttornyulakon mintaszerű iskolákat létesített 2—2 osztállyal és korszerű berendezéssel. Említsük meg, hogy tanügyi alkotásai híveinek semmiféle anyagi áldozatába nem kerültek. 6.600 К iskolai ösztöndíjat alapít a plébánia szorgalmas és tehetséges tanulóinak segítségére. Pápakovácsi részére saját pénzéből új temetőterületet vásárol. A fokozódó gazdasági nehézségek miatt hívein úgy segített, hogy 9.000 korona alapítványt tett le, mellyel a közmunkától és a párbértől örökre megváltotta a plébániát.

28 1902-ben tb. kanonoknak nevezik ki és megbíz12 11. Uzsaszentlélek. Dessin des ruines 11. С. Ужасентлелек. Рисунок существующих руин. zák a pápai esperesi kerület esperesi munkakörével. Megbízatása azonban rövid ideig tart, mert négy év múlva kinevezik a veszprémi székesegyház kanonokjának.

29 Az új veszprémi kanonokról „a nagy világ keveset tud. Csak akik közelről ismerik működésót, azok tudják, hogy Ádám Ivánban szerény munkás, mindig másért dolgozó" került Veszprémbe.

30 A nagy jövedelmű kanonok „rojtosra szakadt reverendában, lyukas cipőkben, télen nyáron egyformán kopott havelockjában járt, a megszokott sétáin is" . . .

31 Veszprémben „egész élete egyetlen gondolat körül összpontosult: jót tenni. Nem méltóságra, nem emberek elismerésére vágyott. . . Mindenütt ós mindenkor adott, mindenüvé elért keze, ahol szükség volt. Valóban a szegények atyja volt" . . .

32 A város vezetősége