A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Szentléleky Tihamér: Az örvényesi bronzmécses

5. Az örvényesi bronzmécses arc-részlete restaurálás után. 5. Teüansicht der Maske der Bronzöllampe von Örvényes. 5. Détail représentant le visage, de la lampe d' Örvényes 5. Часть лица эрвеньешского бронзового светильника в реставрированном виде. hették párhuzamosan oly mécsekkel, melyek sugárvetővel rendelkeztek. így, ha a három Veszprémmegyei fej alakú mécset nézzük, inkább az 55. 275. 569. sz. mécs beöntőnyílás-megoldásának felel meg az örvényesi mécses öntőnyílása; ott sem találunk sugárvetőt mögötte. Mécsünk beöntőnyílás-megoldásának módja korábbi, mint az említett ismeretlen leihelyűé, mert szabályos kerek gyöngykoszorú veszi körbe, míg az 55. 275. 569. sz. mécsnél a beöntőnyílás pereme tölcsérszerűén kiszélesedik. Ezek a kiszélesedő tölcsérszájak később kagylószerúen kiképzett korai sugárvetőkbe mennek át,

11 ahogy azt az egyiptomi mécsek vizsgálatánál jól lemérhetjük. A középen kimagasodó átfúrt felfüggesztő rudacska az i. sz. I. század jellegzetes megoldása. Megtalálható a hathalmi leletnél is. Az átfúrt felfüggesztő rudacska használata az égetett agyagmócseknél az i. sz. I. század utolsó évtizedeire tehető, mert jelenlétük kimutatható a firmamécseken is, melyek éppen ebben az időszakban alakultak ki. Mindezeket összevetve, az örvényesi fej alakú mécs az i. sz. I. század második fele mécseinek jellegzetességeit mutatja, készítési idejét azonban mégsem tennénk az i. sz. I. század második felére. Az örvényesi fémmegmunkáló műhelyépület, melyben a mécset találták, valamint a durvaöntetű anyag arra mutatnak, hogy a mécs helyi készítmény is lehetett. A korai bronzmécsek is, hasonlóan az agyagmécsekhez, több leformázáson estek át. A pannóniai mesterek az eredeti, finomabb bronzönteteket minta-magként használtákfel, de a másodlagosan készített mécsek bronzanyaga és az alkalmazott technika már nem olyan finom, mint ahogy clZ síz eredeti, itáliai vagy más fejlettebb provinciák iparából eredő bronzmécseknél volt. Mécsünknél is a bronz minősége már sok kívánnivalót hagy maga után.

12 Alapanyaga korábbi bronztárgyak beolvasztásából ered. Az olvasztáskor már arra sem ügyeltek, hogy kellő hevítés mellett az ötvözet egységes jelleget mutasson. Magának az öntetnek a fala is elég vastag. Ha tekintetbe vesszük, hogy mécsünk az eredeti típusról történt egy vagy több leformázás után készült, továbbá, hogy az eredeti példányoknak elég nagy utat kellett megtenni Pannónia provincia belső területeiig, akkor az örvényesi mécses készítési idejét legkorábban az i. sz. II. század első felére tehetjük. Itt egyenlőre minden további következtetés levonása nélkül csak célzunk arra, hogy a közelben lelt Minerva-fej készítési ideje is az i. sz. II. század első felének végére tehető.

13 Az 1958. évi ásatások során talált finom kovács eszköz-lelet, a közelben talált Minerva-fejet ábrázoló szobrocska mellett így mind több és több jel mutat arra, hogy örvényesen az i. sz. II. század első felétől kezdve fémöntő műhely dolgozhatott. Szentlélehy Tihamér 107