A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

2. kep. A Balog-társulat első pápai előadásának színlap ja, 1817 május 5 Abb. 2. Theaterzettel der ersten Vorstellung der Balogischen Schauspiertruppe in Pápa, am 5. Mai 1817. A következő színlap nyomtatott, de a keltezési részt üresen hagyták. Ide kézírással jegyezték be a keltezést: 1817 július 17. A társulat ezúttal Tóvárosban játszik, s mivel Balog nincs a színészek között, Medve is visszatér Komáromból a társulathoz erre az alkalomra. Az előadás címe: A megfoghatatlan férfiú. A darabot Ziegler írta és Vass István fordította magyarra. Bemutató előadása 1810 június 25^én volt. A színlapon feltüntetett Lambrecht talán az egyik német változat átdolgozója volt. Balog társaságának utolsó színlapja 1817 december 26-án Pápán kelt. Ebben az időben már Győrben működött a társulat, sőt Balog előbb közölt folyamodványa szerint már készülődött is el Győrből. A pápai vendégjáték alkalmával az El szöktetés с darabot adták. Szerzője Jüneer, fordította Vida László. A darab szerepelt a fehérvári társulat 1819. évi műsorán is, de már 1807-től állandó műsordarab volt. Balog ezután már csak 1826 novemberében látogat el Pápára, s ott 5 előadást tart. Pápa nagyon régi városi település és a Dunántúl egyik kulturális központja volt a XVII—XVIII. században. Országos hírű református kollégiumát 1531ben alapították; a pápai nyomda 1577-től működött. A földesúr az Eszterházy család volt, a XVIII. század második felében pompás barokk kastélyt építtetett Pápán. 1778-ban Fellner Jakab tervei szerint épült a katolikus nagytemplom, a hazai barokk építészet kiemelkedő alkotása. A XIX. század elején alapították a pápai keménycserépgyárat és híresek voltak kékfestő üzemei. Fényes Elek Geográfiai Szótár című művében így emlékezik meg a századeleji Pápáról: „Utcái tágasak és nagyobbrészt kövezettek; csinos, rendben épült házai közül több szép magánépületet láthatni ..." Ugyanakkor a városnak hét országos vásárja van. Lakosságának száma meghaladja a tizenhárom ezret, s a városban 481 kézművesiparos és 83 kereskedő él. Művelődés terén is jelentős a város, mert ebben az időben a már említett református kollégiumon kívül katolikus algimnázium is működik, a városnak saját postahivatala van, s található itt ispotály (kórház) ér. szegényház is. Az egyházi szolgálatot három, szerzetes kolostor látja el. A város igazgatásilag három önálló részre tagolódott, amelyek közül természetesen a belváros volt a legfontosabb, a legikulturáltabb és egyben a központ. Itt áll — jelenleg is a régi helyén — a Griff fogadó, a főtér sarkán, a fő utca torkolatában, szinte szemben a nagytemplommal. Ennek a fogadónak a nagytermében tartották előadásaikat a színészek. A város kulturális képe és lakosságának foglalkozása, a város rendezettsége és vásárainak száma előnyösen befolyásolta a színjátszást. A kövezett utcájú városban szívesebben mennek az emberek színházba, mert nem kell sártengeren átgázolniuk, amíg az előadás színhelyére érnek; az országos vásárok a színészek szempontjából fontosak: nagyobb 87