A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: A Winschügel család szerepe a magyar kerámiagyártásban

közreműködését veszi igénybe. Költségvetést, tájékoztatót készít, gyártási anyagokat kutat fel, sőt próbagyártmányokat, kísérleti edényeket is készít. A munkálatok zömét 1815 október havában végzi és a hivatalos iratok még azt is feljegyezték róla, hogy „Windschügel Antal még a már több hasonló gyárat berendzett édesapjánál nyerte kiképzését. Mint vizsgázott, kipróbált egyén, más gyárak is keresik. A munka irányítását végző Windschügel olyannak mutatta magát, mint akinek egyéni előnyei vannak, a gyártás titkait is bírja, s képes a művet igazgatni."

19 Hasznos munkálkodásával, hozzáértésével és tapasztalati felhasználásával meg is szervezte, talpraállította, megvalósította, be is indította a körmörbányai kőedénygyártást. Vezetését azonban tartósan nem vette át, hanem visszatért Pápára. Egy évtized múlva Tatán veszik igénybe és hasznosítják gyakorlottságát, képzettségét és tudományát. Az 1824-ben új alapításként indult kőedénygyár, — amelyet „A Tatai Zsidó Fischer Mózes Áron, Stingl Vince kőedény fabricasnak segédtársa" irányított, — elakadt. Fischer panasza szerint osztályostársa, Stingl, az edénykészítésben, égetésben, valamint az újonnan épített kemencék építéséhez elegendő tudománnyal nem bír s emiatt szörnyű károkat okoz. Emiatt egy másik, Pápáról jött mestert,. Windschügel Antalt szerződtették a gyárhoz, aki a kemencék változtatásával tökéletes, jó eredményeket produkált. Windschügel közreműködése megalapozta és a későbbi időben megérleltette a várt eredményeket és a tatai gyár ennek következtéiben fel is lendült.

20 Maga Windschügel azonban Tatán sem telepedett le, hanem, feladata elvégzése után, visszatért Pápára. Ezt az is igazolja, hogy további négy gyermeke is Pápán született. A magyar kőedénykészítésnek ez a kiválóan működött mestere 1832 szeptember 12-én, 46 éves korában mint pápai polgár hunyt el, 4 éves Ilona kisleánykájávai egy napon. A magyar kerámia történetében rangos emléket hagyott hátra. Felesége, Anteszek (sic) Anna, másfél évtizeddel élte túl. Az egész tudását munkájába ölő férje szegénységben hagyta hátra. Életét emiatt nyomorban tengette s élete alkonyán, 1845 januárjában a pápai „Szentilonay"-szegényházba kényszerült bevonulni/

1 Windschügel Ferenc (1706-1803-1854) Azokban az időkben, amikor 1804-ben az öreg Carl August Windschügel az ausztriai Sankt-Pölten-i kőedénygyárából a holicsi kőedénygyártás irányítására Anton nevű fiával a magyar földre áttelepedett, egy Fratz Windschügel nevű mintázó is Holicsra érkezik. Kívüle még Jozef Windschügel mintázó-inas is ott tevékenykedik. Nem tudjuk még, milyen rokonsági kötelékek kötik őket össze, de alig vitás, hogy ez a Ferenc és József nevű Windschügel ivadékok is közeli családtagok lehettek. Ez a Windschügel Ferenc „Modellierer" szintén kilép és otthagyja a holicsi gyárat, amikor az öreg Carl August Windschügel — Anton nevű fiával és több gyári munkással együtt — 1085-ben holicsi művezetői állását feladva, Pápára telepszik át.

22 Ettől kezdve mit sem hallunk róla. Egy negyedszázad múlva újból előbukkan a Windschügel Ferenc név, akkor, amidőn 1828 június 17-én Vintschigl Ferenc és Jung Borbála herendi lakosok házasságot kötnek egymással. Minthogy a szentgáli plébánia esketési anyakönyvébe pontosan feljegyezték, hogy az ifjú férj ekkor 23 éves, kétségtelen, hogy az 1804—105-ben Holicson már szereplő és az 1828-ban házasságra lépő, még csak 23 éves Windschügel Ferenc nem egyazon, hanem két különböző személy. Holies, Pápa, Körmöcbánya, Tata után ezek szorint tehát Herendre is elágazódott, ott is gyökeret vert a Magyarországra áttelepedett Windschügel család egyik ága. A szentgáli plébánia keresztelési és halotti anyakönyve szerint a Windschügel Ferenc és Jung Borbála házaspárnak hét gyermeke született. Valamennyi Herenden: 1—2. István és János (ikrek). Születtek és meghaltak 1829 október 23-án. 3. Rozália. Született 1830 december 22-én. 4. János. Született 1833 március 8. Valószínűleg azonos azzal a W. János Józseffel, aki 1856-ban Keller Erzsébettel házasságot köt. 5. Mihály. Született 1835 szeptember 26-án. 6. Béla. Született 1838 május 20. Meghalt 1840 február 27. 7. Borbála. Született 1839 július 5-én.

23 Herenden vásárolt házuk árának kifizetésére 1830-ban 300 váltó forintot vettek kölcsön Winter Mátyás pápai kőedénygyárostól. Ezt az adósságukat Veszprém vármegye 1831-ben Windschügelék, ille77 ,-