A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

célja a megyei sajátosságok vizsgálata volt, ezt csakis az országos helyzetbe ágyazva lehet megtenni. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tárgyalt időszak a magyar proletárdiktatúra fejlődésének egyik legtöbb problémát felvető szakasza. Az ekkor jelentkező hibák elemzése és kijavítása kellő mélységgel nem ekkor, hanem később, a bal -és jobboldali elhajilás felszámolását követően történhetett csak meg. A hibák mellett azonban nem szabad arról megfeledkezni, hogy a tárgyalt időszaknak komoly pozitívumai is vannak, és a hibák kijavítására az első lépések sok kérdésben már ekkor megtörténtek. Ami magát a tanácsok kérdését illeti: a tanácsrendszer létrehozása nagy előrelépést jelentett, lényegében befejező aktusa volt a burzsoá államgépezet szétzúzásának, a szocialista állam megteremtésének. Ugyanakkor kezdő aktust is jelent, elindulást a szocialista állam fejlődése, demokratizmusa szélesítése terén, A tanácsrendszer megteremtése egy olyan kedvező forrna megteremtését jelenti, amely lehetővé teszi mind szélesebb tömegek bevonását az állami ügyek közvetlen irányításába. Olyan keretet jelent, melynek tartalma állandóan fejlődik, mely a legmegfelelőbb forma, hogy a fejlődés egy magasabb fokán az össznépi állam szakaszán keresztül az állam elhalását, a társadalmi önigazgatás megvalósítását előkészítse. Ha a tanácsok első 4 éves periódusának eredményeit és hibáit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ez a szakasz az, amiben a legtöbb hiba található. Elsősorban a tanácsok államhatalmi tevékenységének háttérbe szorulása, az államigazgatási oldal túlsúlyra jutása, a túlzott centralizációs törekvések, s az ebből adódó hatásköri problémák, bürok-ratizmus, a szocialista törvényesség megsértése, és végül, de nem utolsó sorban mindezek követikeztében a tömegek bevonásának, aktivitásának nem kielégítő foka az, amit meg kell említem. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy ez a szakasz az új úton megtett első, hazai tapasztalatokkal alig rendelkező lépéseket jelenti, igen nagyok az eredmények. Bár a tömegkapcsolatok nem kielégítőek, mégis sokkal jobbak, mint korábban, a tanácsrendszer megteremtése előtt. Bár a községpolitika általában háttérbe szorul, mégis e téren is vannak koimoly eredmények Külön ki kell emelni a falvak kulturális fejlődése terén tett nagy előrelépést is. Ha mindezt figyelefmbe vesszük, megállapíthatjuk, hogy a tanácsok már az első fejlődési szakaszukban is komoly eredményeket értek el. Ezen eredmények megsokszorozódását segítette az MDP útmutatásának alapján létrehozott II. tanácstörvény. E törvény részben az első tanácstörvény hibáit javította ki, részben pedig proletárdiktatúránk 4 éves fejlődését figyelembe véve eszközölt az állam helyi szerveinél a fejlődésnek megfelelő módosításokat. Az'eredmények tették lehetővé, hogy minden hiba ellenére a tanácsok az 1956-os ellenforradalom viharában is fennmaradtak, hogy a tanácsok a proletárdiktatúra helyi szerveire háruló funkcióknak lényegében eleget tudtak tenni. A tanácsokban rejlő lehetőségek sokkal eredményesebb kibontakoztatása azonban csak a baloldali, majd az ezt követő jobboldali elhajlás felszámolását, az ellenforradalom leverését követően indulhatott meg. В. В lie к le Ilona 275