A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
A javuló kapcsolatok nemcsak a tanácsok, a tömegszervezetek számára is hasznosak. Pl. az MSZT részéről ismertettek a megyei tanács vb ülésen a barátsági hónap megrendezésével kapcsolatos feladatokat, s ehhez a tanácsok segítséget adtak. 220 VI. A tanácsok államigazgatási tevékenységének kérdése Veszprém megyében végtelenül sokrétű, a szerteágazó problémák hosszú sorát veti fel. E dolgozat keretében — hangsúlyozva a tanácsok igazgatási tevékenységének igen nagy jelentőségét — a kérdésnek csak néhány vonatkozását kívánjuk megvilágítani. Csupán olyan szempontból kívánjuk megközelíteni a kérdést, hogy a Veszprém megyében működő tanácsok igazgatási feladata, tevékenysége, e feladatok megoldásánál alkalmazott munkastílusa hogyan hat a tanácsok tömegkapcsolatainak alakulására. A burzsoá államokkal szemben a tulajdonviszonyok alapvető megváltozása következtében a proletár állam igen lényeges gazdasági funkciókkal rendelkezik. Lényeges proletár államunk helyi szerveinek, a tanácsoknak gazdasági funkciója is. Természetesen az országos fontosságú vállalatokat helytelen lenne a tanácsok kezelésébe adni, de nagyon fontos feladatokat kell megoldaniuk a mezőgazdaság, a helyi ipar és a kereskedelem területén. A helyi mezőgazdasági, ipari, áruellátási, kulturális, egészségügyi feladatok megoldása azért is igen lényeges, mert a dolgozók elsősorban ezen keresztül mérik le a tanácsok munkáját, itteni tapasztalataik nagyban befolyásolják, hogy mennyire érzik a nép szervének a tanácsokat. A tanácsok gazdasági tevékenységét illetően megszervezésükkor jelentkezett az a helyes álláspont, hogy a gazdasági feladatok leadása fokozatosan kell történjen, nehogy a termelésben zavar álljon elő. 221 Ezt a helyes elvet azonban a központi szakigazgatási szervek nemegyszer túlzott centralizációs törekvéseik elvi alátámasztására használták fel, arra, hogy egyes hatásköröket helytelenül megtartsanak, illetve a hatáskörök leadását végtelenül lelassítsák. E probléma megoldására már 1954-től történtek intézkedések, de megnyugtató elintézést csak 1957 után nyertek. Erősen rányomta bélyegét a tanácsok igazgatási feladatainak alakulására a begyűjtés. Az a helytelen nézet, hogy a lakosság tervszerű ellátását csak a begyűjtési rendszer fenntartásával lehet biztosítani, súlyosan éreztette hatását a tanácsok munkájában. A tanácsi munka központi kérdésévé a begyűjtés vált, a más területeken jelentkező feladatokkal való foglalkozásra a tanácsoknak nem volt elég idejük, mert a feszített tervek teljesítésére kellett minden erejüket összpontosítani. 222 A begyűjtési munkálatok mellett az időszerű mezőgazdasági feladatok is gyakori napirendi pontok vb üléseken. A tanácskozások azonban e kérdésről általában túlságosan általánosságokban mozgók, egy-egy speciális feladat megtárgyalására ritkán kerül sor. Hiányosság e téren az is, hogy a fejlett agrotechnikai módszerek népszerűsítéslét elhanyagOilták. 221 ' Itt kell említést tenni a tszcs-k szervezéséről is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésénél jelentős feladatok, hárultak a tanácsokra. A tanácsrendszer megteremtése idején még e nagy feladat megoldása éppen csak elkezdődött. Az 1950 december 13-i megyei tanácsülés adatai szerint a tsz-mozgalom helyzete a következő: 83 tszcs van a megyében. 2881 taggal 20 603 kat. hold földön gazdálkodnak. Nagyon helyesen a tszcs-lr megerősítésének fontosságára hívta fel a megyei tanács már 1951 májusában a járási tanácsok figyelmét. 22 ' A tszcs-k erősítésének jelentőségót hangsúlyozták további vb és tanácsülések is. A tszcs-kel kapcsolatban vannak hiányosságok is a tanácsok munkájában. Ezek részben szakemberhiányból adódnak. Másrészt a fő figyelmet Veszprém megyében is újabb tszcs-lr alakítására és nem a már létrehozottak segítésére fordították. A korábbiakban már említettük, hogy a jó tömegkapcsolatok kiépítését, illetően a munkásosztály körében is jelentkeztek problémák, s ezek az áruellátás, különféle szociális igények nem kellő kielégítésének következményei voltak. Ami az áruellátás kérdését illeti, itt a hibák jelentős része nem a tanácsokon múlott. A kereskedelmi hálózat fejlesztésében igen szép eredményeket is tudott a tanács felmutatni. 225 A problémát itt elsősorban az jelentette, hogy egyes áruféleségekből a szükséges minimum nem állt a megyei szervek rendelkezésére. Az 1950 november 14-i megyei tanács vb ülés a megye húsellátásának helyzetét tárgyalva egy súlyos problémára mutatott rá: a területrendezés következtében a megye területe erősen megnőtt, de ezzel nem emelkedett arányosan a megyei húskeret. A helyzetet még rontotta az is, hogy a vágóállatban gazdag enyingi járást csatolták el. Sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy a megye az erősen iparosodó 270
