A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
kat és a közvilágítást javítják. 193 Sármelléken, Mihályién, Sümegprágán, Zalagalsán, Lázin darálót helyeztek 1953-<ban üzembe. Szentgyörgyvár földművesszövetkezeti üzletet, Vindornyalak autóbuszjáratot kapott. 199 Sok helyen társadalmi munkát is felajánlottak a kért intézkedések megvalósításához. 200 Ezek a felajánlásak 1952—53-tól szaporodtak. Az 1953 II. félévi tanácstagi beszámolókon pl. utak javításához Aszófőn, Balatonalmádiban, Tihanyban, Hévízen, Szentgálon, Papkeszin, Tésen ajánlanak fel társadalmi munkát. Hasonló módon állítottak helyre hidakat Hajmáskéren, Vindornyaszőlősön, Pápakováosin, Pápateszéren, Dörgicse és Lovas közkúthoz, Liter iskolához, Gyulafirátót sportpályához tett társadalmi munka felajánlást. 201 Egyes tanácsok, pl. Pápa város tanácsa a beszámolókat arra is felhasználták, hogy a következő évi költségvetést széles tömegek vitassák meg, tegyék meg hozzá javaslataikat. 202 Ügy véljük, ez a néhány kiragadott példa is bizonyítja, hogy a tanácstagi beszámolók minden hiányosságuk ellenére már ebben a szakaszban is igen sok pozitívummal rendelkeztek. A beszámolók mellett fontos eszköz a tanácstag és a lakosság közötti állandó kapcsolat tartására a fogadóórák tartása is. A sajátos községi viszonyok községi tanácstagok számára nem teszik feltétlenül szükségessó fogadóórák tartását. Itt e forma nélkül is megvan a lehetőség a választók és tanácstagok gyakori találkozására. Éppen ezért véleményünk szerint is egészségesebb, ha itt a kapcsolatot nem szűkítik le a fogadóórákon, beszámolókon stb. való találkozásra. A fogadóórák beindítása a megyében 1951 nyarán történt. A megyei, járási, városi tanácstagok és egykét nagyobb község (Ajka, Várpalota) tanácstagjai tartották. A megyei tanács vb 1951 július 4-i ülése hansúlyozta annak fontosságát, hogy a fogadónapokat sajtó és egyéb eszközök segítségével népszerűsítsék a lakosság körében. 20 ' 5 A beindulás itt is problémákkal járt a beszámolókhoz hasonlóan. Még az 1952 februári megyéd tanáesülési beszámoló is azt állapította meg, hogy e területen komoly hiányosságok vannak.0 '' A fogadóórákkal való törődés első eredményei 1952-től jelentkeznek. Ez év második negyedében 754 fogadóórát tartottak, amelyen 2968-an vettek részt, tehát egy-egy fogadóórán kb. hárman. 205 Nagyon jó kezdeményezés a fogadóóráik összekapcsolása a beszámolókkal. Pl. az 1952 II. félévi tanácstagi beszámolók előtt kb. 2 héttel, egy hónap268 pal a beszámolót tartó tanácstag ott, ahol a beszámolót tartani fogja, fogadóórát tartott. Ez lehetővé tette, hogy a konkrét helyi feladatok, problémák elintézéséről isbeszámolhasson. Ez a — sajnos nem általános — módszer lehetővé tette tehát a lajstromos választásból adódó negatívumok csökkentését. 20 ^ 1954-re már jelentős javulás tapasztalható. Erre mutatnak a következő adatok is a megyében tartott tanácstagi fogadóórák ós az itt megjelenők számának alakulásáról. 207 1954 július 143 644 4,5 1954 augusztus 117 562 4,8 1954 szeptember 123 741 6,0 Ezek a szép eredmények vetették meg az alapját tanácsaink e területen ma elért szép eredményeinek. 203 Ahhoz, hogy a tanácsok — amellett, hogy az állam helyi szervei — széles tömegszervezetek is lehessenek, be kell vonniuk a dolgozó tömegeket az állami feladatok gyakorlásába. Ehhez a bevonáshoz nagy segítséget adhatnak a tanácsoknak a különféle tömegszervezetek és a Népfront, pl. aktívahálózat kiépítéséhez stb. Ezen együttműködéshez adottak voltak-e a feltételek? Hogyan valósult meg ez az együttműködés? A Népfront mint széles tömegeket átfogó politikai tömegmozgalom 209 igen jelentős a tanácsok tömegkapcsolatai szempontjából, segítségével az szélesebb alapokra helyezhető. Nagy szerepe van a tanács választások lebonyolításában. Ezen túlmenően a tanácsok egész tevékenységét politikailag alátámasztja, a meggyőzés és a felvilágosítás eszközével neveli a tömegeket, hogy állampolgári kötelezettségeiket betartsák és éljenek azon jogukkal, hegy bekapcsolódhatnak közvetlenül az állami ügyek intézésébe. Az 1949—54-es időszakban a Népfront formális szervként létezett, s éppen ezért a tanácsok számára szükséges, a tanácsok tevékenységét politikailag alátámasztó feladatait nem tudta ellátni. Ebbe az irányba hatott az a tény is, hogy a személyi kultusz, a baloldali elhajlás ezen éveiben a meggyőző
