A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
jenek ki a községekbe." 173 A megyei egészségügyi állandó bizottság 1953 október 5-i ülésén elfogadott határozat is ..utasítani" kívánta az alsóbb állandó bizottságokat. 17 '' Az állandó bizottsági munka fellendítésének terér. jelentős előrelépés volt a II .tanácstörvény, amely igen helyesen módosította az első több hibáját. Módosította atekintetben is, hogy az állandó bizottságokat nem az osztályok mellett kell szervezni. Szabályozta az állandó bizottság és 'a vb kapcsolatát. A 21. §. 1—3. bekezdése a következő alapelveket tartalmazza: az állandó bizottság a tanácsnak (és nem a vb-nek) köteles működéséről beszámolni, a vb felé javaslattevő joga van, és javaslatait az köteles 30 napon belül megtárgyalni. Végül leszögezi, hogy „Az állandó bizottság és a végrehajtó bizottság egymást segíti és tájékoztatja." A törvényben foglaltakat részletesen a 18/1954. és a 19/1954. M. T. sz. határozatok fejtik ki. A második törvényben és a fenti határozatokban kifejtett elvek az állandó bizottsági munka fejlődéséhez a szervezeti kereteket biztosította. A fejlődést azonban nemcsak a szervezeti elvek, hanem a központi politikában jelentkező bal- és jobboldali elhajló irányzatok is gátolták, lassították, bár megakadályozni nem tudták. Az állandó bizottsági munka szabad kibontakozásához le kellett küzdeni ezeket a helytelen nézeteket is. Ez az ellenforradalom leverését követő helyes fejlődési irányvonal megteremtésével valósult meg. 17 "' A fejlődés tendenciája az állandó bizottságok egyre javuló munkája, aktívahálózatának szélesedése —• és ezzel párhuzamosan a tanácsok tőmegkapsolatainak állandó javulása, a tanácsdemokrácia további növekedése. A tanácstagok tevékenységének igen fontos részét képezik azok' a feladatok, amelyek a lakosság körében végzett munkát jelenti. E területen sok szempontból hátrányosan éreztette hatását az első tanácstörvény rendelkezése a tanácstagok lajstromom választásáról. 17,i Lényeges területe a tanácstagi munkának a tanácstagi beszámolók tartása. A burzsoá alkotmányokkal ellentétben Alkotmányunk (32. §. 2. bek.) előírja, hogy a tanácstagok évente legalább kétszer kötelesek választóiknak beszámolni. Ennek az igen helyes elvnek a megvalósítása Veszprém megyében sem történt problémamentesen. Itt kell megemlíteni a túlzott centralizációs törekvések e téren való jelentkezését is. Ez abban nyilvánult meg, hogy egy-két hónapos terminust szabtak meg országosan a tanácstagi beszámolók ' tartására. Pl. az 1953 I. félévi beszámolók tartását a BM. február 20—április 15-re ütemezte be. Sőt március közepén ezt úgy módosította, hogy március 29-cel be kellett fejezni a beszámolókat. 177 Nyilvánvaló, hogy az ilyen elkésett módosító utasítás eredménye csak az lehet, hogy a beszámolók a?; utolsó 10 napban összetorlódtak, másrészt az eredetileg áprilisra beütemezett beszámolók jó előkészítése már nem volt biztosítható. A fenti hibán az 1954 I. félévi beszámolóknál már pozitív irányban változtatnak: az erre a félévre eső beszámolókat a negyedévre egyenletesen elosztva lehetett megtartani. 173 Ez egyébként már korábban többször elhangzott kérésként a megye tanácsai részéről. 179 A másik jelentkező probléma: a dolgozó paraszt és munkás tanácstagok közül többen, idegenkedtek a nyilvános szerepléstől, a „,szónoklástól." 180 Előfordult nemegyszer olyan eset, hogy a tanácstag elvállalta a beszámoló tartását, de nem ment el megtartani. Ez történt pl. az 1953 II. félévi beszámolóknál Olaszfalun, Herenden. Az ilyen esetek a megjelent érdeklődőkre igen rossz hatással voltak. 1 " 1 Káros még akkor is, ha a tanácsi vezetők az összegyűlt érdeklődőknek a helyzet mentése érdekében gazdagyűlést tartanak, mint pl. az 1953 I. félévi beszámolóknál a járási, illetve megyei tanácstag meg nem jelenésekor Nagyesztergár, Szápár, Zirc, Bakonyoszlop községekben. 182 A beszámolóktól való húzódozásnak egy másik oka is volt. Konkrétan az. hogy jó néhány tanácstag nem végzett egyáltalán, vagy nem megfelelően végzett tanácstagi munkát, s úgy érezték, nincs miről, beszámolniuk. Lényegében ugyanez a probléma szerepelt a megyei tanácsnak az 1953 I. félévi tanácstagi beszámolókról a Helyi Tanácsok Titkárságához küldött jelentésében is. 183 A fent vázolt problémák miatt a beszámolók több helyen nem érték el a kívánt színvonalat. Ennek volt még olyan oka is, hogy a vb nem nyújtott kellő regítséget. PL Herenden az 1953 II. félévi beszámolóknál nem adtak ki beszéd vázlatot. 184 Több helyen viszont a tanácstagok a központilag kapott beszédvázlatot olvasták fel, és ezt az általános keretnek alkalmas beszámolót nem töltötték meg konkrét adatokkal, helyi példákkal. 185 Problémaként jelentkezett az is, hogy a beszámolók még nagyon új módszert jelentettek a lakosság számára, következésképpen jó eredmények (látogatottság, javaslat) elérése érdekében alapos szervező, előkészítő munka végzése volt szükséges. 266
