A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

Gyepűíkajánon a kultúrház építéséhez. Mihályién az ifjúság jobb összefogása érdekében a kultúrházban rendszeres előadások indításáról tárgyaltak,

86 és lehetne sorolni még példákat. A későbbiek során viszont az egyik legnagyobb szervezői munkát igényelte, hogy a tanácstagok határozatképes számban megjelenjenek. S minden szervezői tevékenység ellenére sem alakult kedvezően a megjelenési százalék a tanácsüléseken. Néhány példa erre: 1950 december elején községi tanácsülések vannak. Ezeken a megjelenés megyei átlaga 80—85 százalék, ami nem rossz eredmény. Háromnegyed év múlva, az 1951 szeptemberi tanácsüléseken 70—75 százalékos a megjelenés, és 14 helyen első összehívásra határozatképtelen a tanácsülés.

87 Az október 21-i, egyéves évfordulót ünneplő tan ácsüléséken sem jobb a helyzet: a keszthelyi járásban 9, a balatonfürediben 4, a zirci járásban 3 tanácsülés határozatképtelen az első alkalommal. Megjelenés szempontjából a legjobb volt a hetyzet a pápai járásban, ahol a tanácstagok 86 százaléka, a leggyengébb a zirci járásban, ahol a tanácstagok 55 százaléka jelent csak meg.

88 Nem hoztak különösebb javulást a novemberi tanácsülések sem. Tizenhét községben kellett későbbi időpontra halasztani határozatképtelenség miatt az ülést.

8

'

1 Javulást jelentettek az 1951 decemberi községi tanácsülések, amelyeken a tanácstagok 78 százaléka részt vett, egyetlen helyen kellett csak új időpontban összehívni a tanácsülést.

90 A további községi tanácsülések látogatottsága ettől nem tért el különösebben (kivétel az 1954 júniusi községi tanácsülések látogatottsága, ahol igen magas a határozatképtelenség miatt elhalasztott üléseik száma). Községi tanácsülések:

91 Megjelent Határozatképtelentanácstagok ségért elhalasztott száma %4>an : ülések száma : Ami a látogatottságot illeti a városi, a járási és a megyei tanácsüléseknél még rosszabb a helyzet. Városi és járási tanácsülések:

92 A megjelent tanácstagok száma %-ban: 1952 január 74,5% 3 1953 május 80,0% 5 4 1953 szeptember 76,0% 5 4 1953 december 80,0% 1 1954 június 70,8% 22 1954 szeptember 70,0% 6 Városi tanácsülésen : 58,0% Járási'tanácsülésen: 1952 január Városi tanácsülésen : 58,0% 64,8% 1953 szeptember 58,0% 59,0% 1954 július 53,0% 59,0% 1954 szeptember 51,0% 58,0% Különösen rossz a helyzet a megyei tanácsüléseken. Az 1952 január 30-ra összehívott tanácsülésen a tagoknak mindössze 39,5 százaléka jelent meg. Keserűen állapította meg az 1952 április 28-i megyei tanácsülés beszámolója, hogy országos viszonylatban egyedülálló rossz példát produkált a megyei tanácsülés, mert az első negyedévben határozatképtelenség miatt újra össze kellett hívni. Az 1952 július 26-i ülésen 49,9 százalékos volt a megjelenés, az ülést tehát ismét el kellett halasztani határozatképtelenség miatt. Különösebb javulása későbbiekben sem tapasztalható. 1954 február 13-ra már harmadszor hívták össze a szokásos negyedévi tanácsülést, s az ismét csak határozatképtelen volt.

93 Az 1954 júniusi tanácsülés is éppen csak határozatképes, a tanástagok 52 százaléka jelent meg.

94 A nem megfelelő megjelenésiben számos tényezőnek van szerepe. Pl. annak, hogy a felsőbb szervek részéről a tanácsülések idejének beütemezése mechanikusan történt. Badacsonytördemicen pl. délután 5 órára, amikor a tanácstagok jelentős része este 9 óráig műszakon van.

96 Volt, ahol a munkahely akadályozta a dolgozókat tanácstagi kötelezettségeik teljesítésében. Pl. az eplényi és a dudari bányaüzem csak akkor engedte el tanácstag dolgozóit a tanácsülésre, ha helyettes beállításáról gondoskodtak.

96 A járási és megyei tanácsüléseknél feltétlenül rontotta a látogatottságot, hogy a tanácstagok jelentős része nem lakott helyben. A tanácstagok között voltak olyanok is, akik nem érezték e megtisztelő megbízatásiból rájuk háramló kötelezettségeiket. A legdöntőbb tényező azonban véleményünk szerint a napirendek kérdése volt. Egy-egy tanácsülésen sok 257