A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

sora a közigazgatás megreformálását célozták. Alapvető változásra azonban csak a fordulat évét, a proletárhatalom megteremtését követően kerülhetett sor. A fenti rendelkezések tehát megőrizitek a régi formákat, nem eredményeztek gyökeres átalakulást, A magyar népi demokrácia fejlődése viszont egyre sürgősebbein követelte a fejlődésnek egyre inkább gátjává váló régi közigazgatás alapvető reformját. Ezt felismerve szögezte le a MKP III. •kongresszusának határozata már a következőket: „ ... a gazdasági reformok mellett a magyar népi demokrácia kifejlesztése és megszilárdítása megköveteli : a) elmaradt feudális szerkezetű közigazgatásunk demokratikus reformját, erőteljes helyi önkormányzatok kiépítését, elsősorban a dolgozó parasztság érdekednek megfelelően .. ."

3 A közigazgatás átszervezésének fontosságát már korán felismerték Veszprém megyében is. Pápa polgármestere 1946 júliusában a főispánhoz tett felterjesztéseiben fejtette ki elképzeléseit az önkormányzati szerveket illetően. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a reformtervezet elkészítésébe vonják be a közigazgatás gyakorlati szakembereit is. Az átszervezést azért tartotta szükségesnek, mert az önkormányzat alapja az 1886. évi XXIX. te, illetve az ezt kiegészítő 1929. évi XXX. te. volt. s az ezeket kiegészítő rendeletek soraA Ezek a törvények azonban már elavultak, új tartalommal nem lehetett megtölteni őket. Elképzeléseit csak általánosságban körvonalazta. Lényege: „...erős önkormányzatokat építsünk ki, de a központi hatalom elsőbbrenduségének elismerésévé!."'' Természetesen ugyanakkor, amikor a felismerés pozitívumait hangsúlyozzuk, rem szabad egy nagyon lényeges hiányosságról sem megfeledkezni. A tervezetek egyikében sem találni arra vonatkozóan még utalást sem, hogy a nép minél szélesebb tömegeinek bevonása az állami ügyek intézésébe elengedhetetlenül fontos, illetve, hogy az államügyeket a széles néptömegek érdekének megfelelően kell intézni. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatos különféle nézetek közül az MDP I. kongresszusán elfogadott koncepciónak megfelelően történt az államgépezet megreformálása. Az itt elfogadott programnyilatkozat kimondta: „A Magyar Dolgozók Pártja síkraszáll az államgépezet teljes demokratizálásáért, a közigazgatás oly reformjáért, mely végleg megi szünteti a feudális maradványokat." 246 Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az ellenséges erőktől tisztítsák meg a közigazgatást, minél szélesebb körben vonjanak be munkásokat és parasztokat a központi és helyi közigazgatásba egyaránt. Olyan közigazgatási reformért szállt síkra, mely azon alapelvből indul ki, hogy „... a nép részvétele a közügyek intézésében nem korlátozódhátik a parlamenti és önkormányzati választásokban való részvételre."

5 A cél tehát „ .. • hogy a népi erőket maradéktalanul bekapcsoljuk gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életünk teljes vérkeringésébe.'

6 Az elfogadott programnyilatkozattól a közigazgatás alapvető reformjáig azonban még hosszú volt az út. Ugyanakkor a fordulat évére már igen megnőttek az állami feladatok. Komoly problémaként jelentkezett, hogy a helyi gazdasági feladatok megoldására a széttagolt régi helyi állami szervek nem voltak alkalmasak (kb. 45 féle szerv működött megyénként).

7 A széttagoltság egy sor párhuzamosságot (pl. adóhivatal, javadalmi hivatal stb.) ez pedig nem egyszer ellentétes rendelkezéseket eredményezett. A széttagoltság is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államgépezetre nagyfokú bürokratizmus volt jellemző. Pl. az egyik belügyminisztériumi vizsgálat azt tapasztalta, hogy az alsófokú közigazga^-i szerveknek 974 időszaki jelentés adása volt kötelezően előírva. Ezt 306-ra csökkentették. Ugyancsak a vizsgálat eredményeképpen az állandó nyilvántartások számtá 602-ről 130-ra csökkentették. Az ekkor megszüntetett nyilvántartások között olyan is volt, melynek vezetését 70 évvel korábban rendelték el. és senkinek sem iutott eszébe visszavonni.

8 Ilven közigazgatási körülmények között került «or 1949 augusztus 20-án. az Alkotmány elfogadására. Ai Alkotmány V fejezete tartalmazta az ál^mhataloim helyi szerveire vonatkozó alaoelveket. L^zögezte: „Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács." ..A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában."

9 Az Alkotmány 34. §-a kimondta, hogy a tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény fegfta tartalmazni.